Gazdaság

A legnagyobb hazai „gázlelőhely” még kiaknázásra vár

Hiába olcsók a hazai energiaárak, még mindig megterhelő a rezsifizetés. A magyar háztartások energiaszegénységét elsősorban már nem önmagában az árak okozzák.

Az áram és a gáz

Budapesten az egyik legolcsóbb a villany és gáz ára az európai fővárosok közül, de nemzetközi összehasonlításban annak kifizetése egy átlag magyar háztartás számára még mindig kiemelkedően nehéz. Épületeink pazarolják ugyanis az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.

Már nem drága, de kifizetni még mindig nem könnyű

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. júliusi jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában vásárlóerő-paritáson, azaz azt veti össze, mennyire megterhelő az európai átlagfogyasztók számára a villany és gáz árának családi büdzséből történő kigazdálkodása. Az eredmény igen tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a rezsi megfizetése még így is nagyon megerőltető – írja a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.

 

Az energiaszegénység oka

Ennek egyik oka szerintük az, hogy a magyar háztartások a fajlagos energiafelhasználásban elsők között vannak az unióban. Azaz a magyar háztartások energiaszegénységét nem önmagában a magas energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek.

Magyarország ezért úgy vélik különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik. Azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Különös aktualitást ad az energiahatékonyság témájának az orosz-ukrán krízisből fakadó, egész Európát fenyegető gázhiány is – hívták fel a figyelmet egy másik szempontra.
 
Eddig azonban Magyarország még nem tett sokat az európai szinten is jelentős energiahatékonysági potenciál kiaknázására, pedig az energiahatékonyság a legnagyobb hazai „gázlelőhely”. Ezért is örül az intézet annak, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban rendelkezésre álló források – a megszokott kedvezményezetti körön túl – már lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására is felhasználhatók lesznek.
S mint kiemelték, az energiahatékonyság növelésének számos járulékos haszna is van: emeli a versenyképességet, munkahelyeket teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbekké, értékesebbekké válnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik