Számos ügyvéd és számviteli szakember véleménye, hogy a 2014. március 15-től hatályos Ptk. túl liberális a kft-alapítás törzstőke-befizetéssel kapcsolatos rendelkezése. Sőt, hogy kifejezetten fekete-szürke gazdaságot élénkítő hatású – nyilatkozta Ardai Attila a Céghmester vezérigazgatója.
Más szakemberek szerint szó nincs erről. A Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda Kft. közgazdásza, Kocsis Zoltán például kifejezetten üdvözli az új rendet, amely szerinte vállalkozásösztönző, jó értelemben.
Hol itt a piacbiztonság?
Arról van szó, hogy a 3 millió forintos törzstőkét – az új szabályok szerint – az alapítók nem kötelesek 1 éven belül letenni, hanem – bizonyos joghátrányok mellett – akár több év is eltelhet anélkül, hogy a pénzbeli betétet rendelkezésre bocsátanák. Ardai szerint így sok kft. lényegében tőke nélkül (100-200 ezer forint befizetéssel) alakul meg és “működik”! Erre mondja ő: Hol itt a piac- és a hitelezők biztonsága?
Állítja, mind az ügyvédek, mind más szakemberek véleménye szerint célszerű lenne a korábbi szabályokhoz közelíteni és legalább 1,5 millió forintnyi készpénz befizetését (pénzintézeten keresztül) előríni az alapításra. Szintén célszerűnek tartaná, hogy a NAV KOCKERD kérdőívében térjenek ki arra a fontos részletkérdésre, hogy mennyi tőkét és hogyan bocsátottak rendelkezésre az alapítók. Ez úgy véli, bizonyosan megnehezítené a trükkös cégek dolgait.
A jelenlegi szabályozás ugyanis szerinte a cégalapítási piac leggyengébb minőséget szolgáltató cégeinek és azok tőkével nem rendelkező – gazdasági tevékenységet nem vagy alig végző – a fekete-szürke gazdaság határán mozgó ügyfeleinek kedvez.
Nem erősíti a feketegazdaságot
Kocsis ezzel szemben egyáltalán nem gondolja úgy, hogy a szürke vagy fekete gazdaság erősítését szolgálná a könnyítés. Szerinte ha valaki fiktív cégeket akar alapítani, annak van hozzá kölcsön akár 1,5 vagy 3 millió forintja is (amelyet amúgy is fel fog venni a bankszámláról, ha megalakult a társaság). Régebben még hirdettek is úgy cégalapítást, hogy biztosítják a törzstőkét… – tette hozzá.
Akiknél talán picit problémásabb lehet a dolog, azok a színlelt megbízási szerződéssel foglalkoztatók. Ők lehet, hogy így könnyebben tudnak talán Kft-t alapítani. De mint hozzátette, idáig is elvoltak bt. vagy egyéni vállalkozás formájában is. És nem ők az igazi adócsalók.
Kocsis szerint abból a szempontból is nézhetjük még a dolgot, hogy aki csalásra alapít céget, annak valószínűleg semmi sincs a nevén. Ezért végső soron ha bt-t alapítana (ahol a tulajdonos saját vagyonával is felel), az sem jelentene számára problémát.
Inkább ösztönöz
A közgazdásznak az a véleménye, hogy a törvény igenis vállalkozásösztönző. Mert miért kellene például a kezdő (divatos szóval start-up) vállalkozásoknál vagy az alaptőkét nem igénylő cégek alapításához biztosítani a 3 millió forintos törzstőkét? Miért nem tarthatja el a vállalkozás az alapítóját? Miért nem jó az, hogy a jelen törvény szerint a nyereségből is be lehet fizetni a törzstőkét (természetesen a megfelelő osztalékadó megfizetésével)? Mi az ami ennél jobban ösztönözheti a kreativitásra épülő vállalkozások fejlődését, szemben a munkavállalói szemlélettel? – tette fel e költői kérdéseket.
Ha pedig valaki tőkeigényes vállalkozást akar alapítani, úgyis szüksége lesz a törzstőkéjére és nem tagi kölcsönként fogja a cégbe berakni.
Miért lenne szükség rá?
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonosoknak annak ellenére is felelniük kell a törzstőke erejéig (3 millió forintig) a tevékenységükért, hogy azt még nem fizették be teljes egészében.
Támogatja a jelenlegi rendet már csak azért is, mert így legalább nincs szükség uzsorakölcsön felvételére és arra, hogy kapásból ellehetetlenítsék magukat az újonnan alakulók – tette hozzá. Szerinte teljesen normális, hogy egy induló kreatív vállalkozás rögtön kft.-ként működhessen, ne legyen ennek akadálya a többmilliós törzstőke. Miért lenne csak emiatt más formához kötve? És miért kellene később (amikor már tényleg összejön a törzstőke) átalakulnia, vagy új céget alapítania ahhoz, hogy kft. lehessen? – jegyezte meg.
Kocsis úgy gondolja tehát, hogy a törvény igenis vállalkozásösztönző a hozzáadott értéket adó szellemi tevékenységek számára, amely Magyarország erőssége is. Szerinte igazából óriási változást nem eredményez azon kívül, hogy a tulajdonosok felelőssége 500 ezer forintról 3 millió forintra emelkedik. (Március 15-e előtt még félmillió forintos törzstőkével is lehetett kft-t alapítani, azóta lett 3 millió forint a minimális összeg.)
Véleménye szerint nem az induló becsületes vállalkozók kedvét kellene lelohasztani az egyösszegű befizetéssel. Hanem inkább adóhivatalnak kellene az alapítás során megnéznie, hogy az ügyvezető alkalmas-e a poszt betöltésére. Ha pedig nem, akkor a csaló cégek vezetőit felelősségre kell vonni. Erre egyébként tapasztalatuk szerint idén kiemelten figyel is NAV.
