Ahogy arra a hazai és külföldi elemzők számítottak, a jegybank tovább folytatta az enyhítési ciklust: az újabb 10 bázispontos kamatvágással holnaptól már csak 2,4 százalék az alapkamat.
Az elemzők szerint a jegybankot a várakozásoktól messze elmaradó legutóbbi inflációs adatok győzhették meg a lépés szükségességéről. Áprilisban a KSH negatív inflációs adatot mért, ami hosszú távon defláció veszélyével fenyegeti a gazdaságot. Az MNB a kamatcsökkentéssel gyorsabb gazdasági növekedést is szeretne elérni, hiszen a kamatvágással nő a gazdaságban lévő pénzmennyiség, ami fogyasztásra ösztönzi az embereket és beruházásokra a cégeket.
A jegybank 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor a jegybanki alapkamat 7 százalékon állt. A mostani csökkentéssel a régióban a lengyel jegybanki alapkamat alá érkezett a magyar, amire utoljára 2003 elején volt rövid ideig példa.
Itt a vége?
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a kedvező nemzetközi környezet mellett a magyarországi inflációs folyamatok is inkább a további enyhítést pártolóknak adtak „muníciót”. A deflációs félelmek miatt nincs szükség további vágásra, hiszen ősztől emelkedik majd az infláció, ennek ellenére a szakértő szerint könnyen elképzelhető, hogy a kedvezőbb környezetet kihasználva tovább vág az MNB.
Horváth Ákos, az Equilor elemzője szerint az inflációs folyamatok és az Európai Központi Bank érlelődő enyhítő lépései láttán jogosan merülhet fel a hazai lazítás folytatása, ugyanakkor a vártnál jobb GDP-adat és a kamatelőny eltűnése miatt már csak „egy karnyújtásnyira van” az enyhítési ciklus vége. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is úgy látja, hogy az elkövetkező hónapokban lehetnek még óvatos kamatcsökkentések, de a teret lefelé már limitáltnak látja, és az év végére 2,2 százalékra várja az alapkamatot.
