Néhány kisadó ugyan eltűnt az Orbán-kormány alatt, azonban a kiigazítási kényszer miatt újak jöttek. 37 helyett immár 41 központi adót szed ugyanis állami adóhatóság – vette számba a Napi.hu. Mindez ahhoz képest alakult így, hogy az eredeti terv az adórendszer egyszerűsítése volt – emlékeztettek.
A valóság felülírta a terveket
Az egykulcsos adó bevezetésével ugye elsősorban a magasabb jövedelműek adóterhelése csökkent, s ez a költségvetésben 400-500 milliárd forintos kiesést jelentett. Nem jött be ugyanis az a terv, hogy ez a réteg majd többet fog fogyasztani, s ezáltal nőnek az adóbevételek.
Ráadásul a hiánycél eléréséhez is újabb bevételekre volt szükség. És a sürgető cél szentesítette az eszközt is. Az „adóbázis szélesítése” (vagyis a szürke és fekete jövedelmek megadóztatásának terve) megint háttérbe szorult. S ehelyett inkább az áttekinthetően működő cégeket fejték meg. Gondoljunk csak a pénzintézeteket, a kereskedőket, a távközlési cégeket sújtó különadókra, meg a chipasadóra, stb.
A lakosságtól több adó folyt be
A lap áttekintése szerint a cégek adóterhelése alig nőtt, a kormányváltás előtt 1017 milliárd forintnyi volt, tavaly pedig 1152 milliárdnyi. A lakosság közvetlen adói (szja, illeték) pedig csökkentek, 2020 milliárd forintról 1654-re. Viszont a fogyasztási adókból jóval többet, a korábbi 3070 milliárd forintnyi helyett tavaly már 4286 milliárdnyit fizettek be a magánemberek – részletezte a lap.
Ami nem véletlen, hiszen a kormány többször is hangsúlyozta, hogy elsősorban a fogyasztást adóztatná.
