A KSH első gyorsbecslése szerint mindössze 0,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom mennyisége szeptemberben a tavalyi adatokhoz képest (ha a naptárhatást nem vesszük figyelembe, akkor 0,8 százalékos volt a növekedés).
Élelmiszerből kevesebbet vásároltunk
Ezen belül a nem élelmiszer-kiskereskedelem eladásai mennyiségre nem változtak, pedig ebben a szegmensben az év eleji csökkenő adatokhoz képest áprilistól már növekedést mértek. Tehát a stagnálás ilyen összefüggésben sem jó hír.
Az élelmiszerekből pedig 0,4 százalékkal kevesebb fogyott, mint tavaly szeptemberben, és a július-augusztusi éves 1,2 százalékos volumennövekedéshez képest is meglepő a mostani mínusz.
Az üzemanyagok forgalma viszont 3,1 százalékkal nőtt, és április óta mutat növekedést az előző évhez képest, amiben nyilván benne van az is, hogy az árak többször is mérséklődtek.
Nem érvényesül a reálbérek pozitív hatása
A várakozásoknál lényegesen gyengébbnek ítéli a Takarékbank elemzője a kiskereskedelmi forgalom szeptemberi éves szintű 0,3 százalékos növekedését. Suppan Gergely arra is felhívja a figyelmet, hogy az előzetes becslés alapján a kiskereskedelmi értékesítések megközelítően 1,5 százalékkal csökkenhettek az előző havihoz képest. Ez szerinte igencsak meglepő, mivel nem tükrözi a fokozatosan javuló fogyasztói bizalmat, valamint a 38 éves inflációs mélypont miatt megugró reálbérek pozitív hatását.
Úgy véli, a dohánytermékek értékesítésének átalakítása talán némi magyarázatot adhat, mivel a dohánytermékeket már nem lehet a hagyományos üzletekben megvásárolni, és ez valamelyest visszavethette az élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmát is. Miközben a dohánytermékek (legális) forgalmának meredek visszaesése miatt ezt nem ellensúlyozza a trafikok forgalmának a várakozásoktól elmaradó felfutása.
NGM: a kormány sikere
A KSH-s adatokat kommentáló NGM közlemény azt emelte ki, hogy 0,3 százalékos volt a növekedés, s hogy a kiigazítatlan adatok ennél nagyobb, 0,8 százalékos pluszt mutattak. Az élelmiszerkereskedelemnél az előző havi 1,2-1,2 százalékos növekedési adatok után most mért 0,4 százalékos csökkenését „kisebb mértékű” visszaesésnek tartják.
S hozzátették: a kiskereskedelmi forgalom több hónapja tartó bővüléséhez hozzájárultak a kormány intézkedései, amelyekkel a lakossági terheket mérsékelték. A sikerek között a reáljövedelmek bővülését, a több mint 20 éves rekordot jelentő foglalkoztatottságot és a növekvő fogyasztói bizalmat említették meg.
Gyorsabb növekedés jöhet az év végégig
Suppan a bérek és nyugdíjak idei reálnövekedése miatt továbbra is arra számít, hogy a kiskereskedelmi forgalom az év hátralevő részében gyorsabb növekedést mutathat. Úgy becsli, hogy a negyedik negyedévben a bázishatások, a pedagógus- és egészségügyi béremelések, valamint a további háztartási energiaár-csökkentés miatt jelentősebb mértékben élénkülhet a kereslet.
Így a kiskereskedelmi forgalom növekedése az utolsó negyedévben szerinte megközelítheti a 4 százalékot. S idén összességében a kiskereskedelmi forgalom bővülése kissé meghaladhatja az 1 százalékot.
