A kormány elküldte júliusban a hivatalos megkeresést Svájcba, így hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az alpesi országban nyitott bankszámlák megadóztatása ügyében – írja a Magyar Nemzet. A lapnak a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló újratárgyalt egyezmény mielőbbi aláírása mellett szakértői szintű egyeztetéseket javasoltak a két állam közötti adóügyi információcseréről. Orbán Gábor közölte: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt azért kell újratárgyalni, mert az előzőt a hetvenes években kötötték, a mostani gazdasági, politikai környezetnek az már nem felel meg. A svájci pénzügyminisztérium illetékese a lapnak megerősítette, Magyarországgal kapcsolatban az egyezménybe olyan újdonságok kerültek, amelyek lehetővé teszik a szorosabb együttműködést a két állam hatóságai között. A magyar hatóságok és a svájci adónyomozók is adószám, név és cégnév alapján érdeklődhetnek a másik állam adóhatóságánál olyan ügyfelek után, akik sem Magyarországon, sem Svájcban nem fizettek adót. A csalók kézre kerítése így gyorsabb és egyszerűbb lesz a jövőben.
Közben ezzel egy időben megkezdődött annak a szerződésnek a tárgyalása is, amely lehetővé tenné, hogy a kormány megadóztassa a Svájcba menekített pénzeket. A Magyar Nemzet úgy tudja – bár kormányzati forrásból ezt már nem erősítették meg –, hogy három lehetséges forgatókönyv létezik. Az első szerint Magyarország – továbbra is névtelenül –, egy kölcsönösen kialkudott adókulcs alapján megadóztathatná Svájcban azokat a honfitársaink által nyitott számlákat, amelyek tulajdonosai nem tudják bizonyítani, hogy pénzük adózott jövedelem. Hátránya ennek, hogy csak az adóelkerülés elévülési időn belüli számlanyitásokra és jövedelem-tranzakciókra vonatkozik, előnye, hogy Svájc a banktitok védelme érdekében ebbe hajlandó a leginkább belemenni. Másik lehetséges megoldás az amerikai kormányzat által automatikus információcseréről kötött megállapodás, az úgynevezett FATCA-egyezmény, illetve az Európai Bizottság júniusban benyújtott módosító javaslata az adómegállapítási irányelvhez, amelynek szintén az automatikus információcsere kiterjesztése a lényege.
Lázáros álmok és a valóság
Mint korábban az FN24 megírta, a kormány régóta tervezi, hogy megadóztatja a magyarok nagy értékű külföldi bankszámláit. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban nyilvánvalóvá is tette, hogy főleg a százezer euró feletti svájci (lichtensteini, ciprusi stb.) bankbetétekre kíváncsiak. Lázár János akkor azt mondta, hogy a gazdasági elitből szerinte kevesen vannak, akik nem érintettek. „Az MVM-nek és a Mol-nak is vannak offshore cégei, akkor kinek ne lennének” – tette fel a költői kérdést az államtitkár, aki úgy becsülte, a kint lévő pénzek 90 százaléka legálisan szerzett, de adózatlan, míg 10 százaléka illegális úton jutott a bankszámlákra. A kabinet birtokában lévő adatok szerint 2012-ben mintegy 275 milliárd forint került kikülföldi bankszámlákra, adóelkerülés céljából és becsléseik szerint a korábbi években is hasonló összegek jutottak ki külföldre. 2010 óta ugyan törvény rendelkezik az adóoptimalizáló külföldi számlák felszámolásáról, tavaly novemberig mindössze 67 milliárd forint érkezett vissza, 6,7 milliárdnyi adóbevételhez juttatva a magyar államot. Korábban egy nemzetközi jogász azt mondta, hogy a magyar állam hiába kéri a betétesek adatait. Mint korábbi cikkünkben is összefoglaltuk, Svájc jellemzően az adatok kiadását nem, legfeljebb az ott lévő összegekre kivetett adó behajtását vállalta eddig.
Három évtized – 56 ezer milliárd
A magyar kormány mindenesetre korábban jelezte, a menekített pénzeket 35 százalékos átlagos forrásadóval sújtaná. A brit The Guardian összefoglalója szerint hazánkból 242 milliárd dollár, vagyis mintegy 56 ezer milliárd forint távozott szűk három évtized alatt. A pénz több mint kétszerese a magyar államadósságnak. A „globális” lista szerint harmadikak vagyunk a kimenekített pénzek mennyiségét tekintve, Kuvait és Szingapúr után. Korábban az OECD módosította a kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezményének információcserére vonatkozó cikkét. Ez a változás azért jelentős, mert így a magyar adóhatóság is hatékonyabban léphet fel azokkal szemben, akik külföldön próbálják eltitkolni jövedelmüket. Míg az adóhatóságok saját országukban általában könnyebb helyzetben vannak, és folyamatosan kérhetnek információt az adózóktól, más hatóságoktól vagy pénzintézetektől, addig a külföldön tevékenykedők körében jóval nehezebb a tényleges jövedelem felderítése. Az adóhatóságok közötti együttműködést többek között az államok által kötött kétoldalú adóegyezmények segíthetik, melyek nemcsak az EU-n belül, hanem azon kívül is lehetővé tehetik az információcserét.
Az adóhatóságoknak eddig is lehetőségük volt kérelemre történő, automatikus vagy spontán információátadásra. Az egy-egy adózóra vonatkozó adatokat az adóhatóságok saját területükön belül folyamatosan gyűjtik és nyilvántartják, majd akár megkeresés alapján, akár előre meghatározott rendszerességgel egyik államból a másikba továbbítják. A NAV is hozzájuthat például egy magyar adózónak a külföldi érdekeltségeire, kamat-, osztalék- vagy jogdíjjövedelmére vonatkozó információhoz, feltéve, hogy az érintett állammal van Magyarországnak adóegyezménye.
A titoknak ára van
Svájc már csatlakozott az EU kamatdirektívájához. Ebben az irányelvben az EU-tagállamok abban állapodtak meg, hogy automatikusan kicserélik egymással az egyik tagállamból egy másik tagállam állampolgára által kapott kamatjövedelemre vonatkozó információkat. Az irányelv kivételeket is tartalmaz, mégpedig azon országokat, ahol hagyományosan erős a banktitok intézménye, így Ausztriában, Belgiumban és Luxemburgban. Svájc szintén a kivételes szabályokat alkalmazza. E szerint azok az országok, amelyek nem adnak ki információt az elhelyezett betétekről, 35 százalékos kamatadót vonnak le az ilyen betétek kamataiból. Az így beszedett adó 75 százalékát annak az államnak utalják, amelynek az állampolgára a betételhelyező, 25 százaléka pedig a beszedő országban marad. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar betétes nyilatkozhat a svájci bankjának arról, hogy a rá vonatkozó információk kiadhatók-e vagy sem. Ha azt nyilatkozza, hogy kiadhatók, akkor a kedvező, svájci adózási szabályokat alkalmazhatja, bár ez esetben nyilván be kell vallania a jövedelmét Magyarországon is, hiszen a magyar adóhatóság megkaphatja ezeket a jövedelemadatokat Svájcból. Ha azonban úgy nyilatkozik, hogy adatai nem adhatóak ki, akkor – elvileg – 35 százalékos kamatadóra számíthat.
