A múlt hét egyik meglepő híre volt, hogy kormányzati körökben erősen gondolkodnak a 13. havi nyugdíj bevezetésén. A kormány nem erősítette meg hivatalosan ezt az elképzelést, de a kormánypárti sajtóból származó hírek alapján inkább egy egyösszegű cafeteriaszerű ellátást tervezhet a kabinet. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, milyen pénzügyi-gazdasági feltételek kellenének ahhoz, hogy a kormány egy ilyen lépést súlyos következmények nélkül megtegyen.
Ha a kormány valójában egyfajta fix összegű juttatást ad minden nyugellátásra jogosultnak, azzal számolhatunk, hogy mindenki megkapja az átlagnyugdíj havi összegét, azaz mintegy 100 ezer forintot. Ebben az esetben egy ilyen lépés kb. 220 milliárd forintba kerülne. Ez azonnal jelentkező kiadása lenne a költségvetésnek, még az esetben is, ha ezt a pénzt Erzsébet-utalvány formájában is adnák a nyugdíjasoknak, amit csak később váltanának be – írják.
Amennyiben egy kicsit differenciálnak a nyugdíjasok között (főként az özvegyi nyugdíjasok esetében lehet szó kisebb összegről), valamint nem az átlagos mértéket adnák, hanem pl. csak a felét. Ez is már érzékelhető juttatás lenne, és ebben az esetben 105 milliárd forint is elegendő lehet egy ilyen lépéshez. A kormány a korhatár alatti nyugdíjakat megszüntette, és az ellátásukat átalakította szociális ellátássá. Az ebben részesülők már nem számítanak nyugdíjasnak, vagyis egy esetleges „kampánynyugdíj” őket nem érinthetné.
A Policy Agenda elemzése szerint nincs és nem is lesz fedezete annak, hogy a kormány akár egyszeri támogatást, „kampánynyugdíjat” adjon. Ehhez megítélésünk szerint 1,5%-os gazdasági növekedés kellene minimálisan, mert ebben az esetben a felfutó gazdasági teljesítmény, a növekvő bérkiáramlás, és az ennek kapcsán jelentkező magasabb fogyasztás adhatna akkora bevételi lehetőséget, hogy jóléti kiadásokra költhessen a kormány.
Holtzer Péter szakértő a napokban azt mondta, hogy a nyugdíjkiegészítés kevés lehet a választás megnyeréséhez.
