Míg globálisan az adórendszerek egyszerűsítése felé haladnak a kormányok, a PwC szakértői szerint ez az irány a magyar adórendszerben kevéssé fedezhető fel. Magyary adminisztrációcsökkentő program ide vagy oda, az adózásban nincsenek túl nagy eredmények ezen a téren. S a kiszámíthatóság is várat magára. Még azzal együtt is, hogy részkérdésekben vannak előremutató jelek. De nézzük, milyen fő változások várhatóak jövőre az adózásban.
Szja – tényleg egykulcsos lesz
Kivezetik a szuperbruttót, így a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelműeknél sem kell adóalap-kiegészítéssel megfejelt adóalapra fizetniük a 16 százalékos szja-t. Amivel jól járnak az érintettek. Meg a cégek is, mivel egyszerűbb lesz az adóalap- és adószámítás – mondta a PwC adóosztályának vezető menedzsere, Mochlár Orsolya.
Viszont mivel eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont, így a havi bruttó 660 ezer forint feletti jövedelmekre is meg kell fizetni a 10 százalékos járulékot. Ami csökkenti a magas jövedelműeknél a szuperbruttó eltörlése miatt keletkező pluszjövedelmet. A két hatás havi bruttó egymillió forintos keresetnél egyenlíti ki egymást – a felett csökken a nettó.
Akik bruttó 202 ezer forint alatt kerestek eddig, azok viszont semmilyen változást nem fognak tapasztalni.
Cafeteria – jövőre is megéri adni
Emelkedik a közteher, de nem annyival, amennyi rögtön kiverte a munkáltatóknál a biztosítékot. Hanem kevesebbel. Jelenleg 1,19-es adóalapra 16 százalék szja, és 10 eho terheli a cafeteriát (összesen 500 ezer forintig, illetve az egyes elemeknél megadott értékhatárokig). Ami összesen 30,94 százalékos közterhet jelent.
Jövőre a cafeteria ehója 10 százalékról 14 százalékra emelkedik (nem 27 százalékra), s marad az 1,19-es szorzó az adóalapnál. Így az összteher 35,7 százalékos lesz, 4,76 százalékkal magasabb, mint az idén. De még mindig alacsonyabb, mint a bért terhelő közel 96 százaléknyi teher. Az egyéb meghatározott juttatások (jellemzően értékhatár feletti összegek) adóterhe nem változik, marad összesen 51,14 százalékos.
Az idén ebbe a magasabb (bár még kedvezményes) adózású körbe tartoztak azok az étkezési jegyek, amelyek az Erzsébet-utalvány megjelenése előtt is forgalomban voltak már. Jövőre viszont ezek teljesen kiszorulnak az adómentes körből, csak a bérrel megegyező közteher mellett adhatóak.
Változás még, hogy az Erzsébet-utalványból 5 helyett havi 8 ezer forintnyit lehet majd adni kedvezményes (35,7 százalékos) adózással, és a tervekkel ellentétben továbbra is lehet vele melegétkezést is fizetni.
S még egy jó hír a munkáltatóknak: a munkahelyi étkeztetésre akkor is adható jövőre havi 12 500 forintnyi béren kívüli juttatás, kedvezményes adózással, ha a munkahelyi étkezde külsős vendégeket is fogad.
Fontos megemlíteni még, hogy az önsegélyező pénztáraknál bővül a felhasználhatóság köre. Meghatározott feltételek esetén közüzemi számlát, felsőoktatási tanulmányokat, devizahitel-törlesztést és idősgondozást is fizethetnek az önsegélyező pénztári számlájukon lévő pénzből a tagok – említette meg Mochlár Orsolya.
Tranzakciós illeték
Az eredeti elképzeléshez képest változás, hogy az MNB nem lesz az adó alanya. „Cserébe” viszont (hogy meglegyen az így kieső bevétel) a pénzváltásra is kiterjesztették. S az illeték mértéke sem 0,1, hanem 0,2 százalék lesz általánosságban, míg a készpénzfelvételt 0,3 százalékos illetékkel terhelik.
Várható, hogy mivel a bankadó is marad, a bankoknak ez összességében akkora terhet jelent, hogy a tranzakciós illetéket részben vagy egészben, de át fogják terhelni az ügyfelekre. Vagyis drágulhatnak a banki szolgáltatások. Mint ahogy volt is már olyan bank, amelyik ezt bejelentette.
Válságadók – nem vesztek el, csak átalakultak
Az ágazati különadókra (bolti kiskereskedelem, távközlés, energiaellátók adója) vonatkozó törvény az idei év végével hatályon kívül kerül. De, bár kissé más formában, jövőre sem ússzák meg ezek a szektorok pluszadó nélkül.
A kereskedők egy része iparűzési adóból fizethet többet, ugyanis az eladott áruk beszerzési értékét 500 millió forintos árbevétel felett nem vonhatják majd le teljes egészében. Ugyanez vonatkozik a közvetített szolgáltatásokra is. Exporttevékenységre azonban nem vonatkozik ez az új szabály.
A már idén júliustól bevezetett telefonadó megelőzte a távközlési adó kivezetését. A telefonadónál is lesz azonban változás: az adófizetési plafonnál. Jövőre magánszemélyeknél hívószámonként és havonta legfeljebb a jelenlegi 400 helyett 700 forintnyi lehet az adó, vállalkozásoknál pedig 1400 helyett 2500 forint lesz a plafon. Az adót alapvetően a szolgáltatónak kell fizetnie, de részben vagy egészében eddig is áthárították ránk, fogyasztókra.
Az energiaellátók adójánál (Robin Hood-adó) két változás lesz. Az egyik, hogy az adófizetők körét kiterjesztik, pl. a közszolgáltatókra (vízközmű és hulladékkezelési cégekre). S az eddigi 8 helyett 31 százalékra emelik. Viszont az adókötelezettség 50 százalékáig fejlesztési adókedvezmény lép be.
Fehérítés jeligére
Ha már a kereskedőkről volt szó: a vendéglátókkal, szolgáltatókkal együtt az ő fejük is főhet amiatt, hogy (a mostani terv szerint áprilistól) az összes pénztárgépet be kell kötni majd az adóhatósághoz. A technikai részletek még mindig nem ismertek, ahogy az sem, hogy vajon kell-e új pénztárgépeket venni, s hogy ki fogja ezt fizetni. S az sem, vajon a NAV fel tud-e készülni ilyen rövid idő alatt az adatok fogadására és feldolgozására. Akár be is jöhet a tervezett (95 milliárd forintos) bevétel – mondta a cég adóosztályának igazgatója, Eklán László. De valószínűleg az áprilisi határidő nem tartható – tette hozzá az adó- és jogi tanácsadási üzletág vezetője, Lőcsei Tamás.
A jogosulatlan áfavisszaigénylést pedig új adminisztrációval fékeznék meg. Az adott partnernél az összesen 2 millió forint feletti áfaösszegű számlázásra az áfabevallásnál kötelező lesz adatot szolgáltatni az adó alapjáról, összegéről, a számla összegéről, illetve a teljesítés időpontjáról a számla kiállítójának és befogadójának egyaránt.
Egyéb változások
Főleg akkor lehet jelentősége annak, hogy az üzletág-átruházások áfamentesek lehetnek, ha végre nő a beruházási kedv.
A számlázásnál is lesznek apróbb változások (számla kötelező adattartalma), és valamelyes könnyítés várható az e-számlázás feltételeinél. De az e-számláknál továbbra is meg kell felelni annak a követelménynek, hogy a számla olvashatóságát, hitelességét és sérthetetlenségét biztosítsák.
Lesz közművezeték-adó, s nem 100, hanem 125 forint lesz méterenként. S mindjárt itt egy meglepetés: a keddi módosítás szerint a legnagyobbak (Mol és MVM) sem mentesülnek az adó alól.
A kisebb vállalkozások pedig új adózási formák közül választhatnak, mert belép a KIVA és a KATA. S jövőre a 125 millió forint alatt számlázó kisvállalkozások választhatják azt a lehetőséget is, hogy az áfát csak a számukra ténylegesen kifizetett összegek után vallják be és fizetik meg az adóhatóságnak. Viszont levonásba is csak azt az áfát helyezhetik, amit ők maguk kifizettek. Ez a pénzforglami szemléletű áfázás.
S ezzel még nem is soroltunk fel minden apróbb változást.
