Hivatalosan senki nem beszél róla, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétvégi tanácskozása után kiszivárgott információk szerint a politikusok és pénzügyi vezetõk Görögország részleges csõdjére készülnek. A BBC birtokába jutott az IMF egyik munkaanyaga, amely szerint elengednék a görög államadósság felét.
Ezen kívül a tervek között szerepel az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jelenlegi 440 milliárd eurós kapacitásának kibõvítése 2 ezer milliárd euróra, és a görög csõd miatt veszélybe kerülõ bankok tõkepótlása. A BBC szerint a terv 5-6 héten belül az európai tagállamok kormányai elé kerülhet.
Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminisztere erre úgy reagált, hogy a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójával, Christine Lagarde-dal és Jean-Claude Trichet-vel, az Európai Központi Bank elnökével folytatott hétvégi tárgyalásán nem volt szó olyan forgatókönyvrõl, amely görög államcsõddel járna.
A hétvégén a világgazdaság miatt aggódó amerikaiak, kínaiak és mások arra sürgették az európai vezetõket, hogy sokszorosára növeljék az euroövezeti segélyalapot, hogy az estleges görög csõd ne rántsa magával az európai bankokat és más államokat. A megnövelt alap lehetõvé tenné, hogy az Európai Központi Bank olyan felvásárolja azoknak az országoknak az állampapírjait, amelyek a piacon nehezen jutnának forráshoz.
Az eurózóna vezetõi júliusi csúcsértekezletükön az EFSF ténylegesen elkölthetõ tõkéjének 440 milliárd euróra emelésérõl, illetve arról döntöttek, hogy felajánlják a bankoknak görög adósságaik ötödének önkéntes leírását.
Merkel elutasítja az adósságelengedést
A német kancellár szeretné elkerülni, hogy a befektetõk úgy lássák, ha csõdbe engedik Görögországot, akkor ezt teszik majd más országokkal is. Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban elutasította a görög adósságok elengedését, az államcsõdöt és a drachmához való visszatérést is. Egyetlen lehetõségként Athén feltételekhez kötött támogatását említetette.
A kancellár bízik abban, hogy a parlament támogatni fogja a kibõvített euróövezeti segélyalapot. A Bundestag a hét közepén szavaz a 780 milliárd euróra felemelt támogatási alapról, amelyben a német kezességvállalás minimum 211 milliárd eurót tesz ki.
Szerinte új mechanizmusokra van szükség azon országok ellenõrzésére, illetve esetleges megbüntetésére, amelyek a költségvetési hiány, illetve az adósságok csökkentésével kapcsolatban nem teljesítik házi feladataikat.
Szükség esetén a szóban forgó államoknak le kellene mondaniuk szuverenitásuk egy részérõl is – fogalmazott a kancellár, hangsúlyozva a szükséges európai uniós szerzõdések módosításának lehetõségét. Angela Merkel szerint lehetõvé kell tenni, hogy az érintett országok ellen legalább az Európai Bíróság elõtt lehessen panaszt tenni.
