szűcs erika érvei
Szűcs Erika, a Gyurcsány-kormány minisztere (a nyilatkozata idején miniszteri megbízott) érvel „az egy családban egy közmunkás”-elv mellett a Kossuth rádióban: “a költségvetés nem képes fenntartani ezt a rendszert, amely torzulásokat okozhat az érintettek életvitelében, magatartásában, motivációjában és a munkaerőpiacon is.”
– Hoztak az előző kormányzati ciklus végén egy olyan rendelkezést, hogy egy családban csak egy közmunkás lehet. Az lett a végeredménye, hogy rengetegen elváltak.
– Önök is elváltak?
– Két éve, sajnos, de ugyanúgy együtt van a család.
Salgótarján határában állunk. Közmunkásokkal beszélgetünk, meg Sári Sándorral, a Salgótarján Foglalkoztatás kht. vezetőjével. Megállapítjuk, nonszensz, hogy a változó közmunkaszabályok miatt emelkedik a válások száma. Igaz, később megtudjuk, a közmunka kerítőnek is jó, akadnak, akik itt ismerkednek össze.
Ha nem közmunkásokkal végeztetnék el a mai feladatot, hanem vállalkozóval, az több tízezer forintba kerülne a városnak. Korhadt fát vágnak ki és darabolnak föl. Veszélyelhárítás.
Ilyen munkához fizikai erő, ügyesség és némi tapasztalat is szükséges, nem képes bárki elvégezni. Ezek a dolgozók nem tipikus közmunkások. Hosszabb a szerződésük, és 8 órában, teljes munkaidőben dolgozhatnak. Ehhez a város közgyűlésének jóváhagyása kellett.
“Rendes munkahely, az még jobb volna“
varga mihály érvei
Varga Mihály, az Orbán-kormány államtitkárának érvelése a 4 órás munkavégzés mellett a magyar gyáriparosoknak tartott előadásában:
– nincs többre állami fedezet
– ez is ösztönzést jelent a nyílt munkapiacra visszatérésre
– nehéz elmenni mellette feketén dolgozni.
A közmunka rendszerének átalakításával ugyanis a napi 8 óra munka lehetősége kiváltság lett. Az átlagos közmunkás naponta 4 órát dolgozhat, 2, 3, vagy 4 hónapos szerződéssel, a nettó bére nem éri el a 32 ezer forintot – a minimálbér felét.
„Majdnem ugyanannyit, mint aki otthon van 28 500-ért” – mondja az egyik, a városban beljebb söprögető közmunkás. (Ennyi a bérpótló támogatás összege, s ezt elbukja az, aki nem vállalja a közmunkát.) „8 órás közmunka jobb volna, de rendes munkahely, az még jobb volna” – teszi hozzá egy másikuk. „Legalább 6 órás lenne – tódítja kompromisszumkészen harmadikuk.”
„Akárki találta is ki a 4 órás közmunkát, cserélnék vele egy hónapra, főleg a pénztárcánkat cserélném el – mondja az első. Akik fönt 3-4-500 ezer forint keresnek, nem tudják, milyen 32 ezerből megélni” – teszi hozzá.
Varga Mihály nyomdokain haladva megkérdezzük, hogy a kisebb bér jobban ösztönzi-e őket arra, hogy munkát vállaljanak a nyílt munkaerőpiacon. A válaszok az sejtetik, hogy az ösztönzéssel eddig sem volt gond, a munkalehetőségekkel annál inkább. A söprögetők között piacképesnek tűnő szakmákkal bírók is vannak. Egyikük szobafestő, másikuk OKJ-s boltvezető, de már bármilyen munkát elvállalnának. A fővárosba a lakásbérlés költsége miatt nem mennek dolgozni, ráadásul a munkához jutás ott sem garantált. A szobafestő mindenesetre gondolkodik a külföldi munkavállaláson. Egyszer már dolgozott külföldön, de – mint mondja – becsapták.
Akárki találta is ki a 4 órás közmunkát, cserélnék vele egy hónapra
26,5 százalék a nyilvántartott álláskeresők aránya az aktívakhoz képest Nógrádban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint.
Salgótarjánban nem nagyon értik – mint beszélgetéseinkből kiderült – hogy ha az Audit lehet milliárdokkal támogatni, akkor a város nagy foglalkoztatójának, az öblösüveggyárnak miért nem lehetett a hóna alá nyúlni. Mindemellett persze azt sem bánnák az itt lakók, ha multikat csábítanának be a térségbe, csak keletkezzenek munkahelyek.
Az ipar nélkül maradt iparváros története visszatükröződik a közmunkások összetételén is.
„Salgótarjánban a közmunkások mintegy fele szakképzett, de zömüknek az acélgyártáshoz, az üveggyártáshoz, olyan iparágakhoz kapcsolódó szakmája van, amelyek már nem működnek a térségben” – mondja a kht. vezetője, Sári Sándor.
A salgótarjániak az országos átlaghoz képest keveset költenek tartós fogyasztási cikkekre, szolgáltatásokra, de szeszes italra, dohányárura is – derül ki a BGF nemrégiben közzétett kutatásából. Ennek oka a magas munkanélküliség, a háztartások alacsony jövedelme.
Az egy közmunkásos falu
Nógrádban máshol sem jobb feltétlenül, legfeljebb a környezet megnyerőbb. A festői Kutasón jó a levegő, gyönyörű az erdő, s rendezettek a kertek, a házak – már amelyiket még nem hagyták magára. Biztonságos az élet, évek óta nem történt bűneset, lopás – mondja a falu polgármestere, Takács Gábor.
Egy probléma azért van: munkahelyek nincsenek. A faluban egyáltalán nincs, de távolabb sem jellemző. Pásztóra bejárni dolgozni Volán-busszal 22 ezer forint havonta – mondja egy helybeli férfi. Ennek a 90 százalékát egy komolyabb munkaadó átvállalja, de nem éri meg mindegyiküknek.
A 85 fős faluban 9 embernek van munkavállalóként bevétele. A közmunka az itt élőknek életmentő lehetne – ha lenne belőle elég. A polgármester szerint viszont az összeg, amit a falu közmunkára kapott, idén mintegy harmada a tavalyinak. Míg tavaly 3-4 közmunkást tudtak foglalkoztatni, most csak egyet – talán majd a nyári hónapokban lesz több. Nyáron ugyanis van némi idegenforgalom Kutasón, kirándulók jönnek, ekkortájt vethetők be a legnagyobb haszonnal a falu közmunkásai.
A faluban az elhagyott, romos házak mellett néha egy-egy teljesen felújított portát láthatunk, az egyik mellett medence is van: tehetős emberek nyaralói. S akad egy olyan ház is, amely egy volt parlamenti képviselőé: Gusztos Péteré.
A falu jelenleg egyetlen közmunkása elmondja nekünk: a rendszerváltás idején elküldték a gyárból, azóta nincs munkahelye. Segélyből él, meg ami a háztájiban megterem, illetve 8 éve időnként közmunkából is.
Közmunkásként most napi 4 órát dolgozhat 2 hónapig havi 32 ezer forintért, hogy jogosult maradjon a 28 500 forint bérpótló támogatásra. Ha a közmunka nem is volt „út a munkához” az ő esetében sem, viszont legalább a férjét így ismerte meg. (Tehát mégiscsak jól működő foglalkoztatáspolitikai eszközről van szó.)
Tán a legérdekesebb a közmunkások optimizmusa, ami át-átszűrődött a beszélgetéseken. Csak megértik majd „fönt”, hogy nem jó így az új közmunkarendszer – egy részük így hiszi.
