Gazdaság

Simor megmagyarázta a kamatemelést

A jegybankot március óta az késztette egy százalékpontos kamatemelésre, hogy a bérinfláció és a növekvő energiaárak folyamatosan beépülnek a költségekbe - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának keddi ülésén.

Az elmúlt hónapokban a kamatemelés – amelynek nyomán jelenleg 8,5 százalék az alapkamat – azért is vált szükségessé, mert, amíg Magyarország 2009-re 4,2 százalékos éves inflációt tudott kitűzni, addig Csehország 2,7 százalékos, Lengyelország 3,7, Szlovákia pedig 3,0 százalékos inflációt kíván elérni – magyarázta az MNB elnöke. Simor András hozzátette azt is, hogy a 2010-évi 3 százalékos inflációs cél is súlyos, felfelé mutató kockázatokkal terhelt.

A magyar államháztartás helyzete kedvezőbb a korábban vártnál, az MNB prognózisa szerint 2008-ban a GDP arányos hiány 3,6 százalék lesz, szemben a kormány által kitűzött 4,0 százalékkal – jelezte Simor András. Jövőre 3,3 százalékos, 2010-re 2,9 százalékos hiányt vár a jegybank – tette hozzá.

Nem adták fel az inflációs célt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem adta fel 2009-re a 3 százalékos inflációs célt, noha a leírt inflációs alappálya szerint jövőre 4,2 százalék lehet az éves infláció – mondta Simor András, a költségvetési bizottság ülése után újságíróknak.

A monetáris politika a következő 5-8 negyedévre tud hatni, azaz 2009 második fele illetve 2010 első fele közötti időszakra, így a monetáris tanács döntéseivel ennek az időszaknak az inflációs pályáját képes befolyásolni – mondta Simor András. A jegybank arra törekszik, hogy már 2009-re minél közelebb vigye a tényleges inflációt a jelzett 3 százalékos célhoz.

Nem érez nyomást

„A kormány részéről nem érzékelek nyomást arra, hogy az augusztusban, amikor közösen napirendre tűzzük az új középtávú inflációs célt, a világpiaci energia- és agráráremelkedés miatt felfelé módosítsunk a 3 százalékos mértéken, de nem szabad ezt a kérdést dogmatikusan felfogni” – fogalmazott az elnök. Annál is inkább, mivel a világ mértékadó jegybankjai már 2009-ben teljesíteni kívánják az általuk kitűzött inflációs célt, sőt némileg lejjebb vitték a célkitűzéseket.

Simor András példaként hozta fel az Európai Központi Bankot, amely jövőre 3 százalék helyett 2 százalékos inflációt tűzött ki, s kissé hosszabb távra hasonló programot adott meg a cseh jegybank is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik