Az egy méter magas futómadár alig több mint 300 éve halt ki, és a most megtalált csontok különösen jó állapotban maradtak fenn.
Digitális hangrögzítőkre
cserélnék a sztetoszkópot kanadai orvosok. Kutatásaik szerint a mellkasra, a hátra, vagy a hasra nyomott mikrofonokkal MP3 formában felvett hangminták komputeres elemzése jóval többet árul el a szív, a légutak, vagy a belek állapotáról, mint a hagyományos, vagy akár a digitális sztetoszkópok használata.
Rakétatechnológiájú műkart
fejlesztettek amerikai mérnökök. A Vanderbilt Arm nevű mesterséges végtag mozgásához miniatűr, a rakétáknál használatos üzemanyaggal – hidrogén-peroxiddal – működő motor szolgáltatja az energiát. Ez sokkal könnyebb, mint az általában használt akkumulátorok, így a kisebb tömegű kar nagyobb terhek emelésére képes.
Nedves orrú robottal
kísérleteznek angol tudósok. Eredményeik szerint az orrváladékot utánzó folyékony bevonattal ellátott szenzorokkal felszerelt robot szaglása jobb, mint a hagyományos érzékelőkkel ellátottaké.
Rekorder villanyégőt
fejlesztettek az amerikai Ceravision nevű cég kutatói. A megoldásban a lámpa nem csatlakozik közvetlenül a villamos hálózatba, hanem mikrohullámmal, kívülről gerjesztik benne a fényt. Az új lámpa élettartama több tízezer óra, azaz évtizedekig működhet.
Antiatomokból álló molekulákat
hoztak létra a világon először amerikai fizikusok. A pozitróniumokból – vagyis egy „normális” negatív töltésű elektronból és egy pozitív töltésű anti-elektronból – felépülő részecske létének lehetőségét már korábban megjósolták, de csak most sikerült előállítani, a másodperc tört részére. Az eredmény új orvosdiagnosztikai eljárások fejlesztéséhez vezethet.