Külpolitikai szempontból a magyar lakosság a határon túli magyarokat, az Európai Uniót és a környező országokat tartja a legfontosabbnak, a többség szerint a jelenleginél szorosabbra kell fűzni a hozzájuk fűződő kapcsolatot – derül ki a Medián felméréséből. Konkrét országokról szólva azonban már korántsem ilyen erős a kapcsolatépítési szándék. Németországról például nagyjából fele-fele arányban mondták a megkérdezettek, hogy a jelenlegi helyzet kielégítő, illetve hogy szorosabb együttműködésre kellene törekedni. Kínával kapcsolatban viszont a többség úgy vélekedett, a mainál kevésbé szoros kapcsolat lenne kívánatos.
A felmérésben két országról derült ki, hogy nem egyértelmű a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzése vagy éppen lazítása: ezek Oroszország és az Egyesült Államok. Esetükben nagyjából ugyanannyian kívánnak a mostaninál szorosabb, illetve lazább együttműködést. A megkérdezettek nagy jelentőséget tulajdonítanak az orosz piacnak; a legfontosabb export-célországok közül általánosságban az EU-országok után a második helyre – holtversenyben Németországgal – Oroszország került. Ez azt mutatja, hogy a lakosság túlbecsüli az oda irányuló kivitel jelentőségét, hiszen egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén januárban a német export meghaladta a 400 milliárd forintot, míg az orosz nem érte el a 30 milliárdot, másrészt az elmúlt 10-15 évben a sajtó folyamatosan cikkezett az orosz piacok elvesztéséről.
A válaszolók kétharmada szerint a magyar-orosz politikai és diplomáciai kapcsolatok nagy hatással vannak hazánk gázellátására. Minden második válaszadó szerint a két ország közti kapcsolatok erősen befolyásolják a gáz árát, valamint a magyar termékek exportlehetőségeit (lásd a grafikont). Elemzők gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a térségben Magyarország veszi a legdrágábban a gázt (s a fogyasztás 80 százalékát Oroszországból fedezzük), s a megkérdezettek négyötöde összefüggést lát a gázár és a politikai-diplomáciai viszony között. Ennek ellenére nem kevesen – tíz megkérdezettből négyen – úgy vélekednek, hogy Magyarország jelenleg túlságosan elköteleződik Oroszország felé; igaz, 52 százalék viszont úgy látja, az az érdekünk, hogy minél jobb legyen ez a viszony. Figyelemre méltó, hogy az emberek egyharmadának meggyőződése: országunk teljes mértékben kiszolgáltatott a volt Szovjetunió legnagyobb utódállamának. (Ez az érzés számottevően változik a válaszadók iskolai végzettsége szerint, a diplomások körében például eléri a 40 százalékot.)
A vélemények összetettségére utal az is, hogy a válaszadók több mint kétharmada úgy véli, az orosz gazdasági élet összefonódott a politikával és a bűnözéssel, ám mégis jó viszonyt kell fenntartanunk ebben az irányban. A többség veszélyesnek érzi, ha az orosz cégek a jelenleginél nagyobb arányban lennének jelen a magyar gazdaságban, ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy Magyarország belátható időn belül csak az orosz gázzal tudja fedezni a szükségleteit.
