Bő két éve, 2003 tavaszán még 63 százalékos volt az EU-tagság magyarországi támogatóinak aránya. A legutóbbi, 2005. május-júniusi Eurobarometer–felmérés szerint az Európai Unió imázsa a mélypontjára esett: a Magyarországon megkérdezett 1014 embernek már csak a 42 százaléka tartotta „jó dolognak” az uniós tagságot. Mindezzel párhuzamosan a semleges álláspontot képviselők aránya folyamatosan emelkedik: az idén kora nyáron már 43 százalékot tett ki. Arra a kérdésre, hogy „Az Ön országa hasznot húz-e az uniós tagságból?”, a 25 tagállam átlagában a megkérdezettek 55 százaléka válaszolt igennel, 33 százalék nemmel, míg a semleges válaszok aránya 12 százalék volt. Magyarországon a megfelelő három arány 47, 39, valamint 14 százalék volt, s ezzel inkább a pesszimisták közé tartozott a magyar lakosság.
A tagsággal kapcsolatos félelmek között a magyar megkérdezettek legnagyobb része a munkahelyek olcsóbb termelési költségeket kínáló országokba való áthelyezését, illetve a gazdák nagyobb nehézségeit említette (81, és 79 százalék). A válaszadók több mint fele szerint az EU-nak a munkanélküliség elleni küzdelmet, valamint a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet kellene legfontosabb feladatként kezelnie. Minden második magyar véli, hogy az EU-nak negatív szerepe van a hazai áremelkedés és infláció tekintetében. Az itteni válaszadók közel egyharmada mondta azt, hogy az unió szerepe ugyancsak negatív a magyar adózás szempontjából.
A 2004. őszi felmérés óta 4 százalékponttal, 64 százalékra nőtt az eurózónához történő csatlakozás, illetve az euró bevezetésének hazai támogatottsága. A 25 tagállam közül egyébként Luxemburgban és Belgiumban támogatják leginkább az eurót (mindkét országban 87 százalék), míg a legkevésbé a monetáris unión kívül maradt Svédországban (48 százalék) és Nagy-Britanniában (28 százalék) viszonyulnak hozzá pozitívan.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
