Elfogult ügyészség
A GfK felmérésétől függetlenül, a Népszabadság és az MTV A szólás szabadsága című műsora megbízásából 1000 fő telefonos megkérdezésével készített Medián-felmérés szerint jelentős mértékben csökkent az ügyészség iránti bizalom – elsősorban a kormánypárti szavazók körében – a Kulcsár Attila vallomásáról készült videofelvételek nyilvánosságra hozatala után. Ezekből a többség szerint ugyanis a vádhatóság elfogultságára lehet következtetni. A lakosság csaknem kétharmada vélekedik úgy, hogy mind a két politikai oldal “benne volt” a brókerügyben, igaz, a kormányoldalt mindvégig valamivel többen említették érintettként, mint az ellenzéket. A nagy többség (60 százalék) a nála befolyásosabb emberek eszközének tartja Kulcsárt és nem az ügy igazi főszereplőjének. A közvélemény szemében tovább csökkent annak az esélye, hogy kiderüljön az igazság: a megkérdezettek 77 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy fény derül rá.
A vizsgált országokban a politikusok (1,6 átlag) és a nagyvállalatok vezető menedzserei (2,1 átlag) kapták az 1-től 4-ig terjedő skálán a legalacsonyabb Bizalom Index pontszámot. A skálán az 1 a „nagyon megbízhatatlant”, a 4 a „nagyon megbízhatót” jelentette. A felmérés szerint mind Európában, mind pedig az USA-ban az orvosok és a tanárok a legelfogadottabbak 3,2-es Bizalom Index értékkel. A GfK Custom Research Worldwide megállapításai szerint őket a hadsereg és a rendőrség követi.
Megbízhatatlanok a politikusok és az ipari felső vezetők
A nyugat-európaiak 85 százaléka – különösen az olaszok és a németek –, illetve az amerikaiak nem bíznak saját politikai vezetőikben, de ugyanez érvényes a Kelet-Európában élők közel 90 százalékára is. Átlagosan a megkérdezettek kétharmada szkeptikus a felső vezetőkkel szemben, közülük is az amerikai ipari felső vezetőket tekintik a legkevésbé megbízhatónak: 2003 novemberében az amerikaiak 61 százaléka adott hangot kritikájának. Ez az arány mostanra 68 százalékra emelkedett. Lengyelországban és Magyarországon a nagyfőnökök hírneve még rosszabb: a két országban a megkérdezettek 77, illetve 75 százaléka viseltet bizalmatlansággal irántuk.
Németországban az ipar felső vezetői tartoznak a legkevésbé megbízhatók közé. Az összes vizsgált ország közül a megkérdezettek itt fejezték ki legnagyobb arányban (87 százalék) elmarasztaló véleményüket erről a csoportról. Ez az érték 5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A német cégvezetők csak kissé állnak jobban a bizalmi skálán, mint a rangsor végén helyet foglaló politikusok, akiket csak a megkérdezettek 8 százaléka tart megbízhatónak. Politikai hozzá nem értés, a munkaerőpiacon és a társadalombiztosítási kérdésekben felmerülő súlyos problémák, a menedzserek fizetésének nyilvánosságra hozataláról szóló viták, és az olyan intézkedések, mint amit a Deutsche Bank is hozott – miszerint a nyereségesség ellenére alkalmazottakat bocsátott el –, valamint a Volkswagen korrupciós botránya mind-mind hozzájárultak a németek politikusokkal és felsővezetőkkel szembeni erősen kritikus viszonyulásához.
Dánia, Törökország, Finnország, Svédország és Spanyolország azok az országok, ahol az emberek többsége megbízik vezetőiben.
Élen az orvosok és a tanárok
A GfK Bizalom Indexből kiderül, hogy az emberek többsége az orvosokat és a tanárokat tartja a legmegbízhatóbbnak: mind a 18 európai országban, illetve az Egyesült Államokban is 3,2-es Bizalom Indexszel állnak ezek a szakmák a lista élén. Összességében a válaszadók 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az orvosokban, 82 százalékuk pedig ugyanezt mondta el a tanárokról. A legtöbb országban a lakosság többsége által felállított bizalmi rangsorban e két csoportot a katonaság (3,0-as index) és a rendőrség (2,9-es index) követi. E tekintetben Románia bizonyult az egyetlen kivételnek, itt ugyanis a lakosságnak csak 48 százaléka bízik meg a rendőrökben. A magyarok esetében a hadseregben csupán 48 százalék bízik. Bár a közép- és kelet-európai országok megkérdezetteinek véleménye általánosságban megoszlik, és bizalmuk csökkent a 2004-ben mérthez képest, az előző évi adatokkal összevetve mégis elmondható, hogy minden országban nőtt a vizsgált szakmák képviselői iránt tanúsított bizalom.
Megoszló vélemények a papokról, jogászokról és újságírókról
Összességében 2,8-es pontszámmal a papság is jól szerepelt ugyan, de a tanulmány megjegyzi, hogy a görögök által „megszavazott” 1,9 pont komoly kritikáról tanúskodik e csoport iránt, ám a franciák, spanyolok, csehek és magyarok többsége sem mutat különösebben nagy bizalmat papsága iránt.
Ellentétesek azonban a vélemények a jogi területen dolgozókkal kapcsolatban: Észak-Európában (Dániában, Finnországban és Svédországban) a megkérdezettek különösen magasra értékelik az ügyvédeket, míg az olaszok, amerikaiak és a görögök általában sokkal rosszabb véleménnyel vannak róluk.
A felmérésben részt vevő országok többsége kritikus a sajtó képviselőivel szemben is. Míg a brit, dán és olasz megkérdezettek a sajtó tisztességével kapcsolatban komoly kétségeket fejeztek ki, a romániai és lengyelországi nyilatkozók átlag feletti bizalmi pontszámokat adtak saját újságíróiknak.
