Fantomok
A cégek tulajdonosai fantomok a kisvárdai polgármesteri hivatal számára. „A jogszabályok értelmében nem idézhetünk be külföldi állampolgárokat” – magyarázza a vezető főtanácsos. A pillanatnyilag csak levelezési címként szolgáló házak tulajdonosain elvileg számon kérhetné a polgármesteri hivatal, hogyan tudnak működési feltételt biztosítani vállalkozások százai számára. De ez sem megy igazán. Az egyik ominózus ház tulajdonosát, K. Erzsébetet például többször is beidézték, de egyszer sem jelent meg.
A gond nem mai keletű. Berényi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégbíróság csoportvezető bírája pontosan négy évvel ezelőtt világított erre rá a megyei napilap hasábjain. „Nem ritka, hogy 40-50 turista érkezik hazánkba keleti szomszédunktól, aztán kettesével-hármasával betéti társaságokat hoznak létre az erre szakosodott ügyvédeknél….
Bevásárolnak, visszaigénylik az áfát és hazautaznak. Nem adják le a következő évi mérleget, és további adat-szolgáltatásaiknak sem tesznek eleget.”
Trükkös emberek
Az egyik szomszéd azonban már bőbeszédűbbnek mutatkozik. „Trükkös emberek laknak odaát. Ukrajnából települtek át” – világosít fel Csikós Györgyné, aki foglalkozására nézve szabó. Az asszony azt is elárulja, hogy az ő házába is bejelentkezett egy külföldi vállalkozás (Lady M) – a tudta és beleegyezése nélkül. „Akkor döbbentem csak rá, amikor a megyei statisztikai hivataltól kaptam egy papírt. Rögtön reklamáltam a cégbíróságnál, de még csak válaszra sem méltattak. Ez mégiscsak felháborító! Ha az én kis betéti társaságomnál adódik valami gond, rögtön a fejemre koppintanak. Amennyiben viszont nagyban folyik a csalás, a jelek szerint szemet hunynak felette” – háborog az asszony, akinek a szomszédoktól való félelmén felülkerekedik az az érzés, hogy a bejelentkezett cég miatt előbb-utóbb még a saját házát is elveszítheti.
„Egyes településeken fel-felbukkannak olyan címek, amelyekre sok cég van bejelentve. Olykor az is előfordul, hogy a megadott címen csak egy üres telek található” – osztja meg velünk az elmúlt másfél évtized tapasztalatait Deli Zsolt, a vállalkozások fizetőképességét vizsgáló Creditreform igazgatója. De ilyen, tömeges bejelentkezésre, mint amit a két kisvárdai ingatlan tulajdonosa produkált, eddig még nem volt példa.
A Litki utcai és a Gagarin utcai vállalkozások többségét a cégbírósági adatok szerint 2002-ben és 2003-ban – tehát még az uniós csatlakozás előtt – alapították. Deli Zsolt úgy gondolja, adminisztratív és financiális előnye egyaránt lehet annak, hogy időben „házon belül” kerültek. A többség a viszonylag egyszerűbben és olcsóbban alapítható betéti társaság. Tulajdonosi és tevékenységi körük kísérteties hasonlóságot mutat. A zömében ukrajnai és oroszországi tulajdonosok – neveik gyakran ismétlődnek a cégbírósági papírokon – szinte kivétel nélkül az „egyéb nem bolti kiskereskedelem” besorolású tevékenységet jegyeztették be. A Creditreform igazgatója úgy véli, ha eleve nem is gyanús, de mindenképpen figyelemreméltó egy olyan cég, amelyet sokadmagával jegyeztek be ugyanarra a címre.
A kisvárdai gazdasági társaságok több mint egyharmada a fent említett két címen van bejegyezve. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban az iparűzési adó mértéke 2 százalék, az ebből származó éves bevétel 350-400 millió forint között mozog. A csaknem hétszáz Litki utcai és Gagarin utcai vállalkozás ebből gyakorlatilag semmit nem fizet. „Turistabusszal érkeznek, vásárolnak, áfát igényelnek vissza” – mondja Papp Imréné Soltész Anikó, a kisvárdai polgármesteri hivatal vezető főtanácsosa. Iparűzési adót ugyebár nem fizetnek, de még azt a szívességet sem teszik meg, hogy helyben vásároljanak, fellendítsék a kereskedelmet, mert inkább nagyobb településeken szerzik be az árut. A jövedelmező áfa-turizmus alapfeltétele, hogy több százezer, vagy akár sok millió forintért vásároljon a későbbi visszaigénylő.
Elvileg ellenőrzik
Megkeresésünkre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) – többnapos gondolkodás után – írásban a következő választ adta: „A cégek megalakulásának bejelentése után az adóhatóság egyes adókötelezettségek ellenőrzése során vizsgálhatja, hogy a bejelentett címen megtalálható-e a társaság, illetve a bejelentett székhely alkalmas-e a cég tevékenységének folytatására. Amennyiben az adóhatóság a bejelentett adatokhoz képest eltérést állapít meg, a kiszabott mulasztási bírság mellett élhet szignalizációs jogával is a cégbíróság felé.
Az ellenőrzés és a számonkérés rendszere tehát elvileg működik. A gyakorlatban azonban virágzik az áfa-turizmus. Az elméletet a gyakorlattal szembesítve, újabb megkeresésünkre Mohai
Károly, az APEH ellenőrzési főosztályának osztályvezetője elismerte: az adóhatóságnak is vannak információi a tömeges bejelentkezésekről. Nem kis meglepetésükre a székhelyként megadott címekről nem egy esetben kiderült, hogy hajléktalanszállók. Ami az áfa-visszaigénylést illeti, annak nincs felső plafonja. A pénzt átutalják, ha jogosan jár, függetlenül attól, hogy hány forintról van szó. Az áfa-turizmust folytató cégekről pedig csak utólag szereznek tudomást, miután a cégbíróság átküldi a papírokat.
Törökné Nagy Irén, Kisvárda jegyzője azt mondja, hogy eddig egyetlen rendőrségi feljelentést sem tettek a tömegesen egyetlen lakcímre bejelentkezett vállalkozások ügyében. „Milyen alapon tennénk?” – kérdez vissza. „Megítélésem szerint ez önmagában nem bűncselekmény. De még ha az is lenne, a rendőrség akkor sem találná a tetteseket.” A jegyző szerint is célszerű lenne a cégbejelentésről szóló jogszabályt módosítani, hogy a későbbiekben egyetlen vállalkozás se választhasson székhelyet magának kénye-kedve szerint.
Készülő változtatások
„Néhány napja kaptuk kézhez az igazságügyi tárcától a cégeljárástól szóló törvény tervezetét, amit most tanulmányozunk” – avat be a kulisszatitkokba Vágó Imre, a Fővárosi Cégbíróság elnöki bírája. A tervezet szerint a jövőben már nem lesz arra mód, hogy valaki a telefonkönyvet felütve válasszon székhelyet magának, mert a cég bejegyzésekor csatolnia kell az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát is. A tervezet azt viszont nem zárja ki, hogy egyetlen lakcímre többen is bejelentkezzenek. Az elnöki bíró úgy véli, ez a továbbiakban is visszaélésekre ad alkalmat. Vágó Imre már előre szabadkozik: „Nem mi hozzuk a törvényt, csak alkalmazzuk azt.”
Az új törvény a tárcaközi egyeztetések után valamikor a jövő nyáron léphet hatályba, miután azt a parlament is elfogadja. Makai Katalin, az igazságügyi tárca főosztályvezető-helyettese a Figyelőnek azt nyilatkozta, igyekeztek a tervezetet úgy megfogalmazni, hogy csak a törvényesen működő cégek létezhessenek. „Ennek érdekében a tervezetbe különböző garanciális szabályokat iktattunk be. A jogszabály előkészítése során felmerült, hogy egy adott címre csak egyetlen cég jelentkezhessen be. Ez azonban a cégalapítás indokolatlan korlátozását jelentené.” A főosztályvezető-helyettes szerint méltánytalan lenne egy-egy nagyobb ingatlan tulajdonosától megtagadni, hogy az adott címen több vállalkozás működését lehetővé tegye. Azt viszont meglehetősen nehéz lenne eldönteni, hogy hol az a bizonyos határ, amit már nem lenne szabad átlépni.
Amennyiben egy címen több száz vállalkozás lelhető fel, úgy ez a tulajdonoson máskülönben is számon kérhető. Életszerűtlen ugyanis, hogy az ingatlan tulajdonosa csak rokonainak, szívességből biztosít helyet az ingatlanán, hogy ott céget működtessenek. Ezért Makai Katalin azt állítja, hogy az ingatlan tulajdonosának adóznia kellene a bérleti díjak után, amelyet a cégeknek nyilvánvalóan fizetniük kell. A jogszabály előkészítője a felmerülő kétségeket hallva úgy fogalmaz: még csak a törvény tervezete készült el, az Igazságügyi Minisztérium várja az észrevételeket, javaslatokat.
