Összességében pozitív az OECD Magyarországról szóló, kedden publikált országjelentése – összegezte az iromány megállapításait Val Koromzay, az országjelentést készítő szervezet igazgatója. A dicsérettel indított bejelentést azonban szinte csak kritika követte.
Az igazgató nem hallgatta el, hogy rossz helyzetben a van a költségvetés, és az OECD-tagok közt a legalacsonyabb a foglalkoztatottság szintje, azonban a jelentés szerint az inflációs célkitűzések teljesíthetők.
Veres János pénzügyminiszter szerint a kormány és az OECD gondolkodása hasonló, amit jelez, hogy az egészségügy és a családtámogatás terén is közelítő koncepcióval rendelkeznek.
A jelentés ugyanakkor kedvező jövőt jósol az országnak, hiszen az idei 3,5 százalékos gazdasági növekedést jövőre 4 százalékos bővülés követi majd. Mindez azért van, mert Magyarország viszonylag sikeresen vette az uniós recesszió idején – illetve a korábbi, főként a kormányzati kiadások és a lakossági költekezés húzta gazdasági növekedés időszakában – felmerült akadályokat. Magyarország érzékelte a problematikus gazdaságról szóló jeleket, és sikeresen állt át egy proaktívabb fejlődésre. Mindennek az eredménye a későbbiekben is megmutatkozik, hiszen egy jelentős, bár nem látványos konvergencia van kialakulóban a magyar és az uniós tagok jövedelme között.
Rendbe kell tenni
Koromzay több pontban határozta meg az OECD Magyarország számára adott ajánlásait. Elsőként a makrogazdaság helyzetének rendbetételét említette. Szerinte a kormányzatnak feltétlenül tartania kell magát a célkitűzéseihez, így ahhoz is, hogy Magyarország 2010-től tagja legyen az eurózónának. Erre mindenképpen szükség van, már csak azért is, mert ez egyfajta horgonypont a gazdaság szereplőinek. Elhivatottságát a kormányzat úgy jelezheti igazán, ha intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy ezek a célok elérhetővé váljanak. Ugyanis a korábbi években soha nem teljesültek a kormányzati – így például az államháztartási hiányra vonatkozó – célkitűzések. A költségvetés hiányát a maastrichti elvárásokhoz kell igazítani.
De van tennivalója a monetáris politikának is. Habár az inflációs célkitűzések rendben teljesülnek, a monetáris politika célkitűzései túl hosszú távra vonatkoznak. Világos, az éves célkitűzéseknél rövidebb periódusra vonatkozó célokat kell maga elé tűznie. A jegybanktanács tagcseréi sokkal gördülékenyebben működjenek a jövőben, továbbá működjön végre együtt a kormány és a jegybank – tette hozzá Koromzay.
Költségvetés
Második legfontosabb teendőnek az igazgató a költségvetés megerősítését nevezte. A szervezet – időhiányban – a kormány 100 lépés programját nem tudta az elemzésében megvizsgálni, de annak irányát – első olvasatban – kedvezőnek tartja. Azonban Koromzay szerint a kormánynak végre el kéne határoznia magát a kiadások lefaragásáról is, ugyanis az adómérséklésből adódó bevételkiesést valamiből meg kell fizetni. Ezért aztán a szervezet alaposan górcső alá veszi a jövő évi költségvetést – tette hozzá cinikusan Koromzay.
Az egészségügy
Alapos átalakításra szorul az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása. Itt ugyanis – írja a jelentés – a számviteli fegyelem jelentősen alábbhagyott. Miközben a kiadások ugyan jelenleg magasak, de nem aggasztóak, az egészségügy modernizációjának késlekedése jelentős többletkiadáshoz, valamint a szolgáltatás színvonalának csökkenéséhez vezethet. Ugyanis a jelenlegi felállásában – évente megújuló – hiánnyal küzdő egészségpénztár az öregedő lakosság miatt növekvő kiadásait nem tudja bevételeiből finanszírozni.
A reformnak a redundáns kórházi kapacitásokra, valamint a túlzott gyógyszerfogyasztásra kell koncentrálnia. Ezért a szervezet ajánlásában azt javasolja, hogy úgy fejlesszék az egészségügyi rendszert, hogy jobban érvényesüljön a befizetések után járó juttatás. A kórházaknak nagyobb önállóságot kell engedélyezni mind a fejlesztés, mind pedig az ellátás területén. Erősíteni kell a háziorvosi rendszert, hogy a fölös terhet levegyék a kórházakról, valamint sokkal költségérzékenyebbé kell tenni a háziorvosi ellátórendszert.
Munkaerőpiac
Az igazgató szerint halaszthatatlan a szociális ellátórendszer átalakítása. Szerinte alapjaiban kell megreformálni a munkaerőpiacot, csökkenteni a munkaerő költségeit, és elősegíteni a regionális mobilitást. Mindennek érdekében tett is néhány – az OECD szerint kedvező – lépést a kormány. Ugyanis jelentős autópálya-fejlesztéseket hajtott végre, azonban elhanyagolta a helyi közlekedés korszerűsítését, ez pedig jelentősen megnövelte a távolságokat – áll a jelentésben.
Az OECD aggályosnak tartja a minimálbér 10 százalékkal történő megemelését, ugyanis ez főként a keleti országrészben okoz majd nehézségeket. Azonban a regionális szinten differenciált minimálbér bevezetését a magyar kormány tartja kivitelezhetetlennek.
Csökkenteni kell az élőmunkát terhelő állami terheket, valamint csökkenteni a jövedelmeken levő nyomást, azt, hogy a legkisebb (átlagos) jövedelmet a maihoz hasonló adóterhelés sújtsa. Át kell alakítani a gyerekek után járó juttatási rendszert. Mindezt úgy, hogy jobban segítse az anyák munkába állását.
Innováció
Az OECD helyesnek tartja, hogy az innováció támogatása a kormány egyik fő prioritásává vált, azonban az innovációt segítő programokat sűrűbben kell monitorozni – áll a jelentésben. Nem szabad dogmatikusan állni az innovációösztönző programokhoz; meg kell adni a lehetőséget a rossz programok visszavonására.
