Ahogy sok multinacionális cég Magyarországra hozta, illetve hozza regionális központjait, úgy egyre több magyar, közepes méretű vállalkozás tervez, ha – kisebb mértékben is – lépni a Balkán s kelet felé – sommázta az utóbbi idők fejleményeit Halász János. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózatának vezetője. A trend erősödését e mellett a romániai működés, termeltetés kedvező körülményeivel s azzal magyarázza, hogy jelentős piaci növekedési potenciálja van a leendő uniós tagnak.
Ennek már vannak Magyarországra kiható kedvező jelei, hiszen a befektetésekkel szorosan korreláló magyar export növekedési üteme az idei év első három hónapjában több mint kétszáz százalékkal nőtt, pedig már a megelőző években is dinamikus volt a bővülés üteme. Kívánatos is, hogy a magyar cégek erős pozíciókra tegyenek szert a román uniós csatlakozást megelőzően, minimum olyanokra, mint amilyeneket az osztrákok kivívtak maguknak Magyarországon 2004 előtt.
Olyan, sikerrel kecsegtető területeken érdeklődnek magyar cégek, mint az autóipar vagy a fémiparon belül az öntés, a durva fémmegmunkálás, a kovácsolás. Kiemelkedő potenciállal kecsegtet a román it-szektor: becslések szerint az elkövetkező években ötszörösére nőhet ez az ágazat. Az élelmiszer-feldolgozás területén is érdemes lépni. Nem szabad ugyanis elfeledni, hogy rövid időn belül Románia, ezen belül Moldva lesz a FÁK kapuja, nem szólva arról, hogy a mezőgazdaságból él a lakosság mintegy 35 százaléka.