A Prágában ismertetett felmérés szerint a golfpályák építése régiónkban kerül a legkevesebbe, miközben a fejlesztők számára a legfőbb gondot a szükséges engedélyek beszerzése, a környezetvédők ellenkezése és a finanszírozás jelenti.
A KPMG felmérése szerint a golfipar Európában folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedekben. A kereslet átlagosan gyorsabban bővült mint a kínálat: az elmúlt tíz évben a kontinensen csaknem 500 új pálya épült, számuk ezzel megkétszereződött, miközben a regisztrált golfozók száma évi 6 százalékkal bővült, és mára több mint 4 millióra nőtt.
A pályák csaknem fele Nagy-Britanniában található (2618 pálya az összeurópai 6224-ból). Kelet-Európában hagyományosan Csehország áll az élen 52 pályájával. Magyarországon, Szlovéniában és Lengyelországban összesen 30 golfpálya működik.
A hagyományos turisztikai célországokban, ahol a golf a kedvező időjárás kiegészítőjeként lehet vendégcsalogató, a kereslet tovább nő: Franciaország, Spanyolország és Portugália közkedveltek a golfturisták körében, miközben számos délkelet-európai országban (pl. Görögország, Horvátország vagy Bulgária) a golfipar számára hatalmas a fejlődési lehetőség. Azoknak a régióknak, amelyek a sokat költő golfturistákra kívánnak koncentrálni, vonzó helyi turisztikai kínálatcsomagot kell kialakítaniuk – a golfturizmus már jól működő központjaiban (Nagy-Britanniában, Írországban, Délnyugat-Európában) a golfpálya-fejlesztések gyakran kapcsolódnak ingatlan-, és egészségturisztikai beruházásokhoz.
A KPMG felmérése szerint Kelet-Európában a pályaépítés legfőbb motivációja a személyes érdeklődés (82 százalék), de a fejlettebb közép-európai térségben már a profit a fő szempont (71 százalék), és a személyes érdeklődés kevésbé döntő (29 százalék).
Építés
A felmérés szerint a golfpályák építésének átlagos időtartama bő négy év (49 hónap). Az úgynevezett előszakasz (engedélyek beszerzése, tervezés, dizájn) az összidő több mint felét felemészti, és átlagosan több mint két évig tart. A legtöbb időt a szükséges engedélyek beszerzése veszi el – 17,8 hónapot, azaz átlagosan csaknem másfél évet. A tényleges pályaépítés 21,8 hónapig tart, ami a növényzet, a zöldterületek végső kialakítását is magában foglalja. Európában az előszakasz a fejlettebb közép-európai régióban a leghosszabb (39,9 hónap), és a mediterrán országokban a legrövidebb (13.5 hónap), ugyanakkor feltűnő, hogy ez a szakasz mind a Közel-Keleten, mind Afrikában jelentősebb rövidebb. A kelet-európai régió az átlagot képviseli – a pályafejlesztés összideje itt átlagosan 2,3 év, ebből a tényleges építkezés 1,3 évig tart.
A legfőbb nehézségek
Kelet-Európában az engedélyezés a fő probléma (65 százalék), ezt követi a környezetvédelmi kérdések megoldása (47 százalék) és a finanszírozás (41 százalék). Közép-Európában a környezetvédelmi és időjárási gondok egyaránt jellemzőek, míg Skandináviában a fejlesztők az időjárás okozta késésekre és a nehéz földmunkákra panaszkodtak.
Fejlesztési költségek
A felmérés szerint egy 18 lyukú golfpálya átlagos költsége Kelet-Európában a legalacsonyabb (1,25 millió euró) és a Közel-Keleten a legmagasabb (6,14 millió euró).
A felmérésben szereplő legdrágább (18 szakaszos) pálya a Közel-Keleten épült 10,9 millió euróért, míg a legolcsóbban Lengyelországban építettek egy 9 lyukú nyilvános pályát 150 000 euróért.
A felmérés részeként a KPMG megkérdezett néhány golfpályatervezőt az általuk felszámított tervezési díjakról. A válaszokból kiderült, hogy a legmagasabban jegyzett tervezők, az úgynevezett “signature designer”-ek egy pályafejlesztésre vonatkozó átlagos tervezési díja (1,19 millió euró) több mint ötször magasabb, mint a “non-signature” tervezők díja (0,22 millió euró).
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
