Publikálták a napokban a cseh, a szlovák és a lengyel GDP-re vonatkozó friss becsléseket is, miközben ismertté vált az is, hogy az első negyedévben a magyar bruttó hazai termék az előzetesen közölt adatoknak megfelelően 2,9 százalékkal (szökőnap hatással korrigálva 3,5 százalékkal) emelkedett. A pénzügyminiszter sietett ugyan leszögezni, hogy az idei évre a kormány által várt 4,0-4,5 százalékos GDP-prognózison nem kell változtatni, ám elemzők kételkednek annak teljesíthetőségében. Az unió lassuló gazdasági növekedése ugyanis az egész régióra kedvezőtlenül hat.
A térségben korábban Szlovákia gazdasága fejlődött a legdinamikusabban, most az első negyedévben a GDP 5,1 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedben feljegyzett 5,8 százalék után. A szlovák gazdaságot továbbra is a felpörgő belföldi fogyasztás, valamint a külföldi befektetők igen erős beruházási aktivitása húzza. A közeljövőben beinduló, elsősorban autóipari beruházások a nettó export látványos bővülését vetítik előre, így a szlovák gazdaság előtt nyitva állhat a fenntartható növekedési pálya.
 |
 |
|
A május végén publikált adatok szerint a lengyel GDP a várt 3 százaléknál lényegesen lassabb ütemben, 2,1 százalékkal emelkedett a tavalyi utolsó negyedévre becsült 4 százalék után. A kiábrándítóan gyenge adatot ugyan némiképp magyarázza a tavalyi magas bázis, de elemzők szerint a gyenge belföldi kereslet és a beruházások lanyhasága – e mutatónál 1 százalékos növekedést mértek – nem sok lendületet adhat az idei évre. Ennek nyomán könnyen elképzelhető, hogy a 3 százalék körüli első negyedéves növekedésre számító lengyel központi bank további kamatcsökkentésekkel ösztökéli a gazdaságot.
Elemzők általános meglepetésére viszont a cseh GDP növekedése az első negyedévben 5,7 százalékra gyorsult az egy negyedévvel korábbi 4,6 százalékról. A megszelídülő lakossági költekezés, valamint a tetemes nettó export – ami csaknem 20 százalékkal nőtt, 6 százalékponttal haladva meg az importot – egészségesebb szerkezethez segítheti a gazdaságot.
