újabb történelmi rekordja talán csak azért lehet meglepő, mert a tőzsde éppen augusztus közepén érte el a csúcspontját. A nyári uborkaszezon, a visszaeső aktivitás ugyanis rendszerint inkább csorgást hoz a piacokon. Most viszont, ha rápillantunk a magyar tőzsdeindex mozgását meghatározó négy társaság eredményességére és kilátásaira, úgy érezhetjük, hogy inkább a csúcsdöntés elmaradásának lett volna hírértéke.
Nem kétséges, hogy a – legoptimistább várakozásokat is túlszárnyaló – második negyedéves eredmények adták meg a döntő lökést a tőzsdének. Talán először fordult elő, hogy mind a négy társaság várakozásokon felüli gazdálkodási adatokkal rukkolt elő, és a jövőképük is egyre rózsásabb. Az viszont már a tőzsde furcsa fintora, hogy a csúcs alatt néhány ponttal megálló indexet egy olyan döntés lendítette tovább, amire a piac már számított: a jegybanki kamatcsökkentés.
Hiba lenne mind a kamatvágást, mind a kedden 12 ezer pont felett nyitó tőzsdeindexet annak jeleként értékelni, hogy a magyar gazdaság problémái eltűnőben vannak. A makrogazdasági helyzet alapján a pénzt allokáló nagybefektetők továbbra is alulsúlyozzák a magyar tőzsdét, s noha egyre nagyobb esélyt adnak a pozitív változásnak, előbb látni akarják az infláció lassulását, továbbá az államháztartási hiány zsugorodását. Hasonlóan vélekednek a kötvénypiaci befektetők is: némi halovány optimizmus már érezhető a hosszabb futamidejű papíroknál, de még korai arról beszélni, hogy visszatért a bizalom.
A részvényeket egyelőre azok a befektetők veszik, akiket a makrohelyzet kevésbé érdekel, akik a cégeredményeket tekintik elsődlegesnek. Ez figyelmeztetésként szolgál a gazdaságpolitikai döntéshozók felé, másrészt viszont van pozitív üzenete is. Ha makrooldalról is megkapja a szükséges támogatást a tőzsde, a BUX továbbra is kenterbe verheti a konkurens indexeket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
