Münchenben csatát vesztett a Microsoft, amikor a bajor főváros vezetői tavaly ilyentájt bejelentették: a közigazgatási apparátus a nyílt forráskódú szoftverek használatára tér át. Még jobb hír a Linuxnak, hogy most úgy tűnik, európai turnéja nem egy állomásos lesz. A következő helyszín Bergen, Norvégia második legnagyobb városa, amely ez év júniusában döntött a váltásról. Mindez azonban nem minden: az infrastruktúráért, közlekedésért és a turizmusért felelős francia minisztérium, amelyet hidegen hagyott a Microsoft jelentős árkedvezménye, pár hete szintén a Linuxra szavazott. Mi több, a nyílt forráskód-hullám már Magyarországot is elérte: a székesfehérvári önkormányzat Ifjúsági, Informatikai és Civil Kapcsolatok Bizottsága szintén Linux operációs rendszert alkalmazna a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat cégeinek több mint ezer számítógépén. 
Az egyéni felhasználók gépeit tömegesen még nem hódította meg a Pingvin.
Nem csoda hát, hogy az IBM komoly összeget fordít a linuxos megoldások fejlesztésére. „Bevételünk a Linuxszal kapcsolatos tevékenységekből tavaly 80 százalékkal nőtt, és az idei első negyedéves adatok még ennél is nagyobb fejlődést mutatnak” – mondja Rehus Péter, az IBM Magyarországi Kft. szoftverüzletágának igazgatója.
És bár a számítástechnikai ipar nagyjai közül az IBM kötelezte el magát először nyilvánosan a Linux mellett, az elsősorban a hálózati szoftverek területén kiemelkedő Novell lépte meg elsőként azt, hogy Linux-disztribúciót vett. A cég ez év januárjától már lezárt ügyletként tekinthet a SuSe Linux 210 millió dolláros felvásárlására. „A világ leggyorsabban növekvő platformjával jövőt vásároltunk. Ezzel a Novell a világ legnagyobb Linux-szakértőjévé és disztribútorává vált, amelynek portfóliója az asztali gépektől a szerverekig az informatika teljes spektrumát lefedi” – előlegezi meg a bizalmat cégének Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója. Magabiztossága a piac visszajelzésein alapul: a SuSe felvásárlását követően a társaság részvényárfolyama megugrott, majd fél év alatt 10 ezer új partner csatlakozott a cég fejlesztői hálózatához.
A Novell saját felmérésének eredménye szintén piacbővülésre utal. Eszerint a vállalatok informatikai vezetőinek legtöbbje tervezi, hogy a rendszerek egy részét vagy akár teljes egészét nyílt forráskódú termékekre állítja át. A tendencia hátterében a Novell szerint alighanem a tervezhetően alacsonyabb informatikai költségek (licencdíjak) állnak, illetve az, hogy a technológia számos forgalmazótól beszerezhető. A Linux ugyanis nem egy cég kezében van, így a felhasználók könnyűszerrel válthatnak egyik forgalmazó termékéről a másikra.
A Microsoftnak mindazonáltal egyelőre nincs miért aggódnia, noha néhol már ellenlépesekre kényszerül: főleg a kormányzati szerveknek hajlandó olyan kedvezményeket tenni, hogy a különböző fejlesztéseket lehetővé tévő forráskódot rendelkezésükre bocsátja. A Linux operációs rendszer tehát mára megkerülhetetlen piaci szereplő lett. Az IDC kutatása szerint az üzleti résztvevők és a kormányzati szervek 2004-ben már 98 millió dollárt áldoznak linuxos megoldások támogatására világszerte, 2008-ra pedig ez elérheti a 228 millió dollárt.
A Novell úgy látja, a SuSe felvásárlásával elhárult a nyílt forráskódú megoldás terjedését gátló legnagyobb akadály, nevezetesen az, hogy eddig nem létezett egyetlen globális, nagy tőkeerővel, megbízható szervizháttérrel rendelkező gyártó, amely háttértámogatást biztosíthatott volna az ügyfelek részére. És bár az akvizíciót hálózati és szerveroldalon meghatározó lépésként értékelik, a desktop-oldali áttörésre még várni kell. Ott feltehetően még jó ideig marad a Microsoft uralma. Még akkor is, ha a müncheni önkormányzat döntése értelmében a közelmúltban a hivatal dolgozói által használt 14 ezer PC is átállt a Linux operációs rendszer használatára.
