Véghajrá

Velez Zoltán, a Bábolna Rt. elnöke. Elfogyott az állam tűrőképessége.

Hatalmas hajrába kezdett a korimány és az Állami Privatizációs is Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a nagyobb szabadságolások előtti utolsó munkanapokon. Kalapács alá kerülnek azok a cégek, amelyek az elmúlt években súlyos milliárdokat szívtak el a költségvetésből. Igaz, a milliárdos kiadások eddig önmagukban kevésnek bizonyultak a privatizációs döntéshez. Az elhatározáshoz az is kellett, hogy a pénz és koncepcióhiánnyal küzdő állami nagyvállalatok direkt támogatásának lehetőségei az uniós csatlakozással megszűnjenek.

A számos lényeges magánosítási döntés közül talán a legfontosabb, hogy az évek óta veszteséges Bábolna Rt.-t is eladásra kínálják (a többi cég listáját lásd külön). A már-már végtelennek tűnő, a kilencvenes évek eleje óta húzódó privatizációs történet végeredménye, úgy tűnik, az lesz, hogy a veszteségesen működő cégeket leválasztják a Bábolnáról, s csak a nyereséges elemeket kínálják egyben eladásra.

Kiárusítás Szinte az összes nagyobb, még állami tulajdonú és eladható cég sorsáról döntött július végén az ÁPV Rt. A korábbi tervek közül függőben van a Mafilm, a Tisza Cipő és a Vértesi Erőmű eladása. Kérdéses még továbbá az elvileg jövőre eladósorba kerülő Magyar Posta, az MVM, valamint a 24 Volán-társaság sorsa. Az ÁPV Rt. az idén 378 milliárdos bevételre számít, ebből az első félévben mintegy 200 milliárd forintnyi teljesült. Ez azonban tartalmazza a 80 milliárdos Postabank-tranzakciót is. Az idén 242,6 milliárdot tennének ki a privatizációs bevételek.   Eladva AZ AGRÁRTÁRSASÁGOK. Az elmúlt évek politikai botrányai után most csendben sikerült 12 milliárd forintért értékesíteni e társaságokból hatot. MAHART DUNA CARGO. A pályázaton a DDSG-Cargo GmbH lett a nyertes. A cég 1,063 milliárd forintot fizetett, és egy éven belül 1,2 milliárd forintos tőkeemelést vállalt. Eladásra várva MALÉV. A tavalyi 12 milliárdos veszteség felrázta az ÁPV Rt.-t, a 7 milliárdos állami konszolidációt követően most elfogadták a privatizációs koncepció kormány által előterjesztett tervezetét. HUNGEXPO. A múlt év végi kudarc után ezúttal az értékes kőbányai ingatlanokkal együtt kínálják fel kiállításszervezésben tapasztalt befektetőknek a Hungexpót. Nem feltétel többé, hogy hosszabb távon a jelenlegi helyén kellene maradnia a vásárvárosnak. HOLLÓHÁZI PORCELÁNGYÁR. Hamarosan megjelenik a nyilvános egyfordulós privatizációs pályázat. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ. Az ellenzéki kritikák ellenére meghirdetik eladásra, de feltehetően mind a Gazdasági Versenyhivatal, mind az Oktatási Minisztérium véleményezési jogot kap. E mellett a vevőnek meg kellene tartania a nemzetiségi tankönyvkiadást. TOKAJ KERESKEDŐHÁZ. A pályázatot formai okok miatt elutasították, így nem tudni, valójában mely cégek versenyeztek a kuriózumnak számító borokat is készletező cégért. RÉSZVÉNYPAKETTEK. Richter, Mol, Antenna Hungária.

REORGANIZÁCIÓ. A számos válsághelyzetet az elmúlt tíz évben csak 15 milliárdnyi adóforint árán elkerülő cég ezért most újabb reorganizáció előtt áll. Mint azt Velez Zoltán, a társaság igazgatóságának elnöke (aki egyben az ÁPV Rt. igazgatóságának is tagja) a Figyelőnek beismerte: „elfogyott az állam tűrőképessége, ezért kínálja eladásra cégeit, köztük a Bábolna Rt.-t is”.

Velez szerint a Bábolna magánosítási konstrukciójának lényege, hogy az „új Bábolnába”, hivatalos nevén a Bábolna Élelmiszeripari Rt.-be kerülnek bele a nyereséges takarmány-, baromfi- és hűtőházi ágazatok. Ezek tavaly 46,1 milliárd forintos forgalom mellett 190 milliós profitot hoztak az állami cég számára. Ennek ellenére Bábolna 2,7 milliárdos mínusszal zárt, mert a békéscsabai, a kecskeméti feldolgozó és más, nem a profilba vágó projektek inkább csak vitték a pénzt.

Velez Zoltán szerint az „új Bábolna” eladásából a régi céghez befolyó bevételekből lehet majd rendezni egyben a „régi Bábolna” helyzetét is. A jelenlegi cégnek ugyanis mintegy 15 milliárdos bankhitele, valamint ennél is több szállítói tartozása, azaz 30 milliárd feletti kötelezettségállománya halmozódott fel. Ennek csak elenyésző része a lejárt követelés, de a cég mostani mínusz 1,1 milliárd forintos saját tőkéjét figyelembe véve a tartozásállománya több mint magas. Ez az igazgatóság elnöke szerint elsősorban az elmúlt évek mély piaci válságának a számlájára írható.

MAGYAR VEVŐ? A cég kettéválasztásáról egyébként a július 30-án megtartandó közgyűlés hoz döntést, de ami még érdekesebb, pár hónapon belül vevő is akadhat a Bábolna Élelmiszeripari Rt.-re. A Figyelő értesülései szerint a vezetéshez köthető befektetői csoport szerveződik a háttérben. A Bábolna Nemzeti Agrárholding elnevezésű rt.-t közel kétszáz hazai befektető tőkéjéből alapítanák meg, méghozzá a jelenlegi Bábolna vezetőinek irányítása mellett. Ami pedig még meglepőbb, úgy tudni, hogy ez a holdingcég nem csupán az új Bábolnát, hanem a szintén nyereséges Pick Rt.-t is a termelői csoporthoz kapcsolná. Ezzel egy közel százmilliárd forintos éves bevétellel bíró, hazai magántulajdonban lévő élelmiszeripari óriás jöhetne létre. Már „csupán” az a mintegy 30 milliárd forintos állami garancia hiányzik, amely mindezt lehetővé tenné.


Amit a Bábolnából kimazsoláznának
• Bábolna Takarmányipari Kft • Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. • Pannon Baromfi Kft. • Esca Kft. (az előbbi 4 kft. együttes tavalyi bevétele meghaladta a 46 milliárd forintot, nyereségük pedig 190 millió forintra rúgott) • Takarmánygyártási eszközök • Hűtőházak (Nagyigmánd, Törökszentmiklós – bérleti jog) • Debreceni gyár (egykori Hajdú-BÉT bérleti joga)