Szárnyra kapva

UFJ-bankfiók Tokióban. Fúzióba menekülnek egy rekordév után.

Évek óta a japán pénzügyi szolgáltatók voltak az üzleti világ rút kiskacsái, hatalmas rosszhitel-állományukkal, zsugorodó tartalékaikkal és gyenge tőkebázisukkal. Nagyon bátor volt az a befektető, aki ebbe a szektorba invesztált. Bátor – és okos. Az elmúlt egy évben ugyanis a japán pénzügyi ágazatban figyelemre méltó fordulat következett be. A BusinessWeek idei Global 1000 listáján, amely a legnagyobb tőzsdei értékű társaságokat rangsorolja (ezek közül lapunk az első 500 helyezettet közli), japán hitelintézetek tudták a legjobban javítani pozíciójukat. A két fő nyertes az UFJ Holdings és a Mizuho Financial Group, előbbi a 780. helyről a 191., utóbbi a 636. sorból a 85. helyre ugrott előre.

Más kérdés, hogy a 2001-ben három japán pénzintézet fúziójával létrejött UFJ a márciusban lezárt előző pénzügyi évet 400 milliós veszteséggel zárta, működési fegyelme és pozíciói az elmúlt hónapokban igencsak megroggyantak, míg végül a japán bankfelügyeletnek kellett közbelépnie. A folyamat végállomásaként pedig a Mitsubishi Tokyo Financial Group a napokban bejelentette a két bank egyesülését (Figyelő, 2004/30. szám), amelynek eredményeként a világ legnagyobb pénzintézete születik meg.

Köszönhetően a szerkezetátalakítási erőfeszítéseknek, a gazdasági fellendülésnek és a deflációs félelmek enyhülésének, ma már újra érdemes a nagy japán bankokat megjátszani. „Visszatért a hit. A japán bankrészvények megint kapósak” – mondja Michael O’Sullivan, a State Street Global Markets londoni elemzője.

Elitmezőnyben az OTP Először szerepelnek a Global 1000-es listán a feltörekvő gazdaságok tőzsdei társaságai, miután a BusinessWeek eddig évről évre külön cikkben, a „nagyoktól” elkülönítve kezelte azokat -némileg igazságtalanul. Bizonyíték erre, hogy ezen országok társaságai közül a dél-koreai Samsung, az orosz Gazprom és a kínai China Mobile „első nekifutásra” befért a világ legértékesebb vállalatai közül az első 100 mezőnyébe. Ilyen repülőrajttal ugyan az 5,84 milliárd dollárnyi piaci értékével a 918. helyre rangsorolt magyar OTP Bank nem dicsekedhet, de a teljesítménye így is tiszteletet parancsoló. Mindenekelőtt azért, mert Közép- és Kelet-Európa cégei közül a magyar pénzintézet érte el a legelőkelőbb helyezést – persze az orosz energiaágazat óriásait vagy az állami kézben lévő orosz takarékpénztárat, a Szberbankot nem számítva -, a régióból egyetlen társaságnak sem sikerült elébe kerülnie. Akármilyen meglepő ugyanis, tény: a térség országai közül csupán Lengyelország tudott még elcsípni két helyezést – a Bank Pekao a 985., míg a Telekomunikacija Polska a 987. helyre volt jó -, a többiek egyetlen céggel sem szerepelnek a listán. Ám a régiós sikerélményen túl az OTP vezetőit valószínűleg az is jókora elégedettséggel tölti el, ha rápillantanak a rangsorban utánuk következő cégek neveire. Olyan globális márkaneveket láthatnak ugyanis, mint a tavalyi 916. helyéről az idén a 931. sorba visszacsúszó Japan Airlines vagy még nagyobbat bukó, a 876. pozícióból a 988. helyig zuhanó német Lufthansa. A nemzetközi légi közlekedés persze mostanában nehéz időket él. A sportruházat- és sportszergyártó német Adidas-Salomon viszont nem foghatja ilyesmire, hogy a tavalyi 900. helye után az idén csupán a 984. helyet sikerült megszereznie, azaz ugyanúgy jóval az OTP mögött végzett, mint a francia elektronikai óriás, a Thomson, amely az egy évvel ezelőtti 763. pozícióból szánkázott alá az idei 996. helyig. SIMON ERNŐ

NYERTESEK KLUBJA. A genfi Morgan Stanley Capital International adatai alapján a BusinessWeek az idén 38 ország társaságait rangsorolta a május 31-ei állás alapján (az előző évek listái a Figyelő 2000/29.; 2001/29.; 2002/30. és 2003/32. számában). Az ez évi rangsort böngészve kitűnik, hogy a japán társaságok iránti befektetői bizalom erősödése mellett fontos fejlemény az energetikai cégek és a pénzügyi szolgáltatók jó szereplése, ami a magas olajárakra, illetve az alacsony kamatokra vezethető vissza. Az összeállításban szereplő energetikai vállalatok piaci értéke 45 százalékkal, 1700 milliárd dollárra, a pénzügyi társaságoké 29 százalékkal, 5100 milliárd dollárra nőtt.

Újdonság, hogy a lista az idén első alkalommal tartalmazza a feltörekvő országok legnagyobb társaságait is, amelyek közül a nemzetközi alapkezelők három kedvence rögtön bekerült az első százba, nevezetesen a dél-koreai Samsung Electronics a 46., az orosz Gazprom a 47., a China Mobile pedig a 70. helyen. Ráadásul a listán magyar cégnév is van: Magyarországról egyedüliként az OTP Bank is beverekedte magát a világ legértékesebb 1000 társasága közé (lásd külön).

Dacára az iraki háborúnak, a tartósan magas olajárnak és a kamatemelési várakozásoknak, a befektetők az elmúlt egy évben csökkentették az előzőleg biztonsági okokból kialakított kötvényportfólióikat, és visszatértek a részvényekhez. Májustól májusig a Global 1000 együttes kapitalizációja 21 százalékkal, 21,1 ezer milliárd dollárra emelkedett. Ez négy év óta az első növekedés, és a második legnagyobb érték a 2000-ben mért 24,5 ezer milliárdos rekord után.

A lista élén továbbra sincs változás, az első három helyet – mint 2001 óta mindig – a General Electric, a Microsoft és az Exxon Mobil foglalja el, ami az erős nyereségnövekedésnek és a folyamatos, bár nem kimondottan látványos árfolyam-emelkedésnek tudható be. Ugyanígy nem változott tavaly óta a Pfizer (4.), a Wal-Mart Stores (5.) és a Citigroup (6.) helyezése, viszont a legnagyobb értékű nem amerikai vállalat, a brit BP olajtársaság két helyet javítva 7. lett. Igaz, a botrányok sújtotta holland-brit Royal Dutch/Shell, két helyet rontva, a 10. pozícióba csúszott vissza. Az egész összeállítás legnagyobb vesztese a kaliforniai Tenet Healthcare egészségügyi szolgáltató, mely a 486. helyről a 966. sorba zuhant, mégpedig romló nyereségessége és az ellene az állami Medicare egészségbiztosító felé való túlszámlázás gyanújával indított vizsgálat miatt. Ám általánosságban is elmondható, hogy az egészségügyi cégek sokat veszítettek értékükből egy év alatt.

Lukoil-székház Moszkvában. Elkerülik a Yukos sorsát?

Ezzel szemben a japán pénzügyi szektor valóban kiválóan szerepel. Persze nem csupán azért, mert az „egybekelő” UFJ és Mitsubishi Tokyo Financial Group a maga 1700 milliárd dolláros egyesített mérlegfőösszegével meg fogja előzni a jelenleg világelső Citigroupot, hanem például azért is, mert az eddigi japán éllovas Mizuho Financial úgyszintén remek mutatókat produkál. A Mizuho 963 millió dollárt faragott le a költségeiből, bezárt 122 fiókot, és 5 százalékkal, 26 ezer 575 főre csökkentette az alkalmazottjai létszámát. Mindezek nyomán a márciussal zárult üzleti évben a bank 3,7 milliárd dollár nettó nyereséget ért el, ami még akkor is elképesztő változás az egy évvel korábbi 21 milliárd dolláros veszteséghez képest, ha az utóbbit döntően a rosszhitel-leírások okozták.

A szigetországi kisbefektetők, miután az elmúlt tíz évben nagyon megégették magukat a tőzsdén, továbbra is óvatosak a részvényeket illetően. Így az elmúlt évben a japán piacokra áramló friss pénzek jelentős része az Egyesült Államokból és más nyugati országokból érkezett, ennek megfelelően például a Mizuho és az UFJ közkézen lévő részvényeinek is a 20 százaléka külföldiek tulajdonában van. Így ők is örülhettek annak, amikor júniusban a Standard & Poor’s hitelminősítő javított 8 japán nagybank besorolásán. Ez volt az első felminősítés azóta, hogy az S&P még a nyolcvanas években elkezdte osztályozni az akkoriban a zeniten lévő bankokat.

A japán nagybankok mellett a szigetország több más kisebb pénzügyi szolgáltatója is tündököl az idei Global 1000-ben. Az ACOM, az Aiful és további, fogyasztási hitelekre szakosodott cégek lényegében bankjegynyomási engedéllyel rendelkeznek. A nullához közeli alapkamat mellett ezek a szolgáltatók mindössze 2 százalékos kamattal juthatnak tőkéhez, amiből aztán akár 25 százalékos kamattal folyósíthatnak fedezet nélküli hiteleket a készpénzszűkében lévő fogyasztóknak. Ennek eredményeként az ágazatban az egekig szökött a nyereségráta, ami az árfolyamokat is felhajtja.

A pénzügyi szolgáltatók mellett szintén feljebb kerültek a rangsorban a japán technológiai cégek, köztük a Softbank (354.), a Yahoo! Japan (122.) és a Fujitsu (396.). A szektor vonzerejét számos tényező fokozza, így a szélessávú internet terjedése, az online hirdetési és kereskedelmi tevékenység bővülése, valamint a DVD-lejátszók, a digitális kamerák, a folyadékkristályos és plazmatévék iránti globális kereslet erősödése.

Ugyancsak kitűnnek az idén a sorból a brit társaságok, nem utolsósorban annak hatására, hogy a font 12 százalékot erősödött a dollárhoz képest. A brit gazdaság annyira meglódult, hogy a Bank of England az elmúlt 8 hónapban négyszer is kamatot emelt, megakadályozandó a túlfűtöttséget. Az idei fő nyertes a Reuters Group, amelynek tőzsdei értéke nagyobb mértékben nőtt, mint a listán szereplő bármely másik brit társaságé, és amely így a 849. helyről az 556. helyre ugrott. Az adat- és hírszolgáltató cégnél az agresszív költségcsökkentés párosult a piaci fordulattal és az adattermináljai iránti amerikai és japán kereslet erősödésével. A Morgan Stanley prognózisa szerint a Reuters adózás előtti eredménye 2004-ben 461 millió dollárra nő a tavalyi 352 millióról.

A brit bankok ugyancsak kitettek magukért – és másokért is. A 13. helyen található HSBC Holdings okos felvásárlásokkal erősít, ezek közül is kiemelkedik az amerikai Household International megszerzése, amivel a bank nagyban javította pozícióját a kis- és közepes jövedelműeknek való hitelnyújtás terén. A dolgok annyira jól mennek, hogy a legutóbbi üzleti évben a HSBC bevétele 54 százalékkal, 41,1 milliárd dollárra nőtt, nettó nyeresége pedig 41 százalékos javulással 8,77 milliárd dolláros rekordszintre emelkedett. A Royal Bank of Scotland, amely a 31. helyre jött föl a tavalyi 38. helyről, szintén az amerikai expanzió mellett döntött, és a clevelandi Charter One Financial felvásárlásával immár a hetedik legnagyobb kereskedelmi banki szolgáltató az Egyesült Államokban. Ráadásul valószínűleg nem is ez volt az utolsó akvizíciója. „Van sok amerikai bank, amelyet érdemes szemügyre venni” – mondja Fred A. Goodwin vezérigazgató.

Felszálló ágban az EADS Készülő Airbusok. Túlszárnyalták a Boeinget. Amikor Európa vezető repülőgépgyártói 2000 júliusában fúzióra léptek, megalakítva a European Aeronautic Defense & Space (EADS) nevű céget, sokan úgy gondolták, hogy a francia-német-spanyol csoport ugyanolyan esetlen lesz, mint a neve. Azóta azonban bebizonyosodott, hogy egy európai transznacionális cég képes hatékonyan és nyereségesen működni. Airbus részlege – amelyben 80 százalékos tulajdonrésze van – tavaly megelőzte az amerikai Boeinget a kereskedelmi repülőgépek értékesítése terén, hadiipari üzletága pedig a kontinentális Európa legnagyobb védelmi szállítójává vált, 24 százalékos részesedéssel a társaság múlt évi 37,2 milliárd dolláros összforgalmán belül. Az EADS sikerének egyik titka az, hogy a vállalat a Boeingnél jobban vészelte át a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások utóhatásait. Igaz, a repülőgép-megrendelések ugyanolyan gyorsan elapadtak, mint a Boeingnél – és ez 2002-ben 369 millió dollár veszteséget okozott -, mivel azonban az EADS kevésbé kötődik az amerikai piachoz, gyorsabban talpra is tudott állni. Tavaly már 188 millió dollár nettó nyereséget ért el, s Párizsban, Frankfurtban és Madridban jegyzett részvényeinek árfolyama a 2003-as 7,66 dolláros mélypontról mára 27 dollárra emelkedett. A javulás eredményeként a társaság a Global 1000 listán a 251. helyre ugrott előre a tavalyi 443. pozícióról. A nyereségen túl nem közömbös a befektetőknek a 223 milliárd dolláros megrendelésállomány sem. Ezzel együtt az EADS-nek még hosszú utat kell megtennie, hogy befogja nagy riválisát, hiszen tavalyi árbevétele 13,3 milliárddal kisebb a Boeingénél. Tény ugyanakkor, hogy 2001 óta a Boeing kereskedelmi üzletágának forgalma 36 százalékkal zuhant, még ha ezt némileg ellensúlyozta is a hadiipari értékesítés 20 százalékos növekedése. Philippe Camus, az EADS társ-vezérigazgatója július közepén a Le Monde-nak adott interjújában elmondta, hogy tíz éven belül utol akarják érni Boeinget az árbevétel tekintetében. Ez nagyrészt egyetlen repülőgép sikerén múlik, nevezetesen az A380-asén, amely a világ legnagyobb utasszállítója lesz. Bár a fejlesztési problémák miatt a gép pillanatnyilag túl nehéz ahhoz, hogy teljesítse az ígért üzemanyag-felhasználási mutatókat, az EADS-től eddig már 11 nagy légitársaság rendelt a 2006-ban üzembe álló, 555 férőhelyes óriásgépből. Ám ha a súlyfölösleget nem sikerül ledolgozni addigra, az Airbus tetemes büntetéseket kényszerülhet fizetni megrendelőinek. A Boeing egyelőre nem dolgozik szuperjumbón, hanem 7e7 kódnevű, 230 személyes gépét fejleszti, amely 2008-ban állhat forgalomba. Az EADS számára a másik nagy kihívás az, hogy növelje részesedését az amerikai polgári és katonai piacon. Az A400/4 katonai szállítógépet eddig nem sikerült kihoznia, viszont az Egyesült Államok parti őrsége tavaly két turbópropelleres helikoptert vett az Airbustól, együttesen 87,4 millió dollárért. Jelenleg a vállalat egy erősen szimbolikus értékű megrendelésre hajt: Eurocopter-részlege indult a Fehér Ház által az új elnöki helikopterflotta szállítására kiírt tenderen. Ez a fajta merészség is hozzátartozik azokhoz a tényezőkhöz, amelyek az EADS meglepő sikere mögött állnak. RACHEL TIPLADY, PÁRIZS

AZ OLAJIPAR ÉVE. Egy másik szektor, ahol a brit társaságok – no és az oroszok – az átlagnál jobban szerepelnek: az olajipar. A hordónként 40 dollár körüli olajár mellett a BP, a Gazprom és a Lukoil is a rangsor első negyedébe került. Bár a Royal Dutch/Shell az elmúlt hónapokban többször is lefelé korrigálta bizonyított készleteinek nagyságát, egyes befektetők újabban ismét keresik a részvényeit, miután a cég árfolyama lesüllyedt, menedzsmentje pedig megújult. A Yukos-ügy politikai kockázatai miatt – a vállalat minden jel szerint nem kap haladékot a bíróság által a 2000. évre meghatározott 3,4 milliárd dolláros adótartozás megfizetésére, így a felszámolás sorsára juthat – a befektetők az utóbbi hetekben Oroszországban némileg elfordultak ugyan az energetikai társaságoktól, de a Gazprom, a Lukoil és más cégek így is megőrizték tetemes kapitalizációjukat.

A feltörekvő piacok képviselői közül a legimpozánsabb teljesítményt a dél-koreai Samsung nyújtja. Az év elején a vállalat még 39,1 milliárd dollár árbevételt prognosztizált 2004-re a tavalyi 37,9 milliárd után, de ma már az elemzők 50 milliárd dollárt meghaladó értékesítést várnak, miután a társaság a második negyedévre rekordnagyságú, közel 13 milliárd dolláros forgalmat jelentett. A cég első félévi 5,4 milliárd dolláros profitja megközelíti a tavalyi egész éves eredményt.

A Global 1000-be bekerült kínai vállalatok kivétel nélkül mind vagy az energetikában, vagy a technológiai szektorban tevékenykednek. A PetroChina, Ázsia legnagyobb tőzsdei értékű olajtársasága, folyamatosan növeli kitermelését, hogy kielégítse a gyorsan bővülő keresletet. A kínai kőolaj- és földgázkitermelés kétharmadát adó cég ez év júliusában engedélyt kapott a kormánytól, hogy a Délkínai-tengeren is kutakat létesítsen, így az észak-kínai Bohai-öböl után ez már a második off-shore bázisa lesz. Az ország mobilszolgáltatói szintén kiválóan szerepelnek. A China Unicom – a kisebbik a két mobilcég közül – májusban 1,73 millióval növelte előfizetői számát, így már több mint 100 millió embert szolgál ki. Népszerűségének egyik titka a gyors hálózatokban rejlik, amelyek lehetővé teszik a mobil internetezést.

Bár az euróövezet gazdasága tavaly mindössze 0,4 százalékkal gyarapodott, a kontinens néhány vállalata azért számottevően javítani tudta helyezését a rangsorban. Közéjük tartozik a francia Aventis, a német Siemens és a holland Philips Electronics. Igaz, piaci értékük növekedésében nagyban közrejátszott az is, hogy az euró 2003-ban 19 százalékkal erősödött a dollárhoz képest.

HULLÁMVASÚTON. Ugyanez nem segíthetett a svájci Roche Holdingnak, ám a gyógyszergyár ennek ellenére a 29. helyre tudott feljönni a tavalyi 40. pozícióból. A vállalat évek óta elhárítja a hozzá hasonlóan bázeli székhelyű Novartis fúziós kezdeményezéseit, Franz B. Humer vezérigazgató ugyanis meg van győződve arról, hogy a cég jobban boldogul, ha önálló marad. Az újonnan forgalomba hozott és az utolsó tesztelési fázisban lévő gyógyszereket tekintve a Roche-nak jelenleg tucatnál több olyan terméke van, amely elsöprő piaci sikert hozhat. A készítmények közt a cukorbetegség, az asztma, a vérszegénység, a reuma és a rák ellen kifejlesztett gyógyszerek egyaránt megtalálhatók. A Roche-sal ellentétesen szerepelt a brit GlaxoSmithKline (GSK), amely a tavalyi 16. helyről a 22. helyre csúszott vissza. A világ második legnagyobb gyógyszergyára négy éve jött létre egy fúzió eredményeként, és mind a mai napig nem tudta igazán meggyőzni a befektetőket arról, hogy a nagyobb egyben jobb is. Bár évi 5 milliárd dollárt fordít kutatás-fejlesztésre, potenciális sikertermékei még évekre vannak a piacra kerüléstől. A múlt évre közel 40 milliárd dollár árbevételt kimutató társaság persze így sincs reménytelen helyzetben. Mint az idei Global 1000 lista bőségesen bizonyítja, az egyik évben kegyvesztett társaságok a következőben könnyen a befektetők kedvenceivé válhatnak.