Otthonról meg lehet majd tervezni, melyik strandra érdemes menni, és melyik az az útvonal, ahol a legkisebb a zsúfoltság, ha elkészül a balatoni térinformatikai rendszer. Persze más haszna is lesz a Balaton Projektnek, amelynek egyik alapja egy környezeti, szociális és gazdasági felmérés készítése a régió 164 településén. Ezzel adatbázist és térinformatikai rendszert alakítanak ki. 
Kitley Gábor, Geonardo Kft. A siker egyik záloga a többoldalú támogatottság
Az így kialakított adatbázisból úgynevezett integrált döntéstámogató rendszer hozható létre. „Ennek legnagyobb előnye, hogy például útépítés, strandok kialakítása, lakóparképítés vagy egy szennyvíztisztító tervezése során előre, számítógép segítségével modellezni lehet, hogy az adott beruházásnak milyen környezeti, gazdasági és más hatásai lesznek a szűkebb és tágabb régióra” – emeli ki Kitley Gábor, az egyik ötletgazda, a Geonardo Kft. igazgatóhelyettese; e cég több mint egy tucat uniós pályázati projektnél halmozott már fel tapasztalatokat. A fejlesztés igen alapos monitoringhálózatot is tartalmaz, amely a vízminőséget, a strandok látogatottságát, illetve a tó menti autóforgalmat is méri.
KONZORCIUM. A 1,5 millió eurós (mintegy 375 millió forintos) költségvetésű pályázat 745 ezer eurós (közel 190 millió forint) Life-támogatást nyert el a brüsszeli Life-III Közösségi Programból. Méghozzá nem elsősorban azért, mert a Balaton térinformatikai és döntéstámogatási rendszerének kialakítása egy elsőre könnyen emészthető ötlet lenne, hanem inkább azért, mert sikerült minden fontos érdekelt felet szerepeltetni a pályázaton. A szakzsargonban „komplementer konzorciumnak” nevezik az efféle együttműködést, amelyet Brüsszelben rendkívüli módon kedvelnek a pályázati pénzekről döntő ítészek. (Az uniós pályázatokon lényegében esélytelenek azok a cégek, amelyek nem másokkal együttműködve, minél több szereplőt bevonva szeretnék megvalósítani a kitűzött pályázati célt.)
A felálló konzorciumba az ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszékét nem volt nehéz bevonni, annál nagyobb eredmény viszont, hogy a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségét, illetve – a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.-n keresztül – a Balatoni Fejlesztési Tanácsot is sikerült megnyerni a projekt számára. „Így szinte minden oldalról támogatták az elképzelést” – jelöli meg a siker egyik indokát Kitley Gábor. A helyi lakosság, a vállalkozók, a civil szervezetek és a nemzeti parkok véleményét már a kutatás első fázisa, az igényfelmérés során megkérdezik, s folyamatosan szerveznek a projektet bemutató eseményeket is a tó körül. Kiemelten fontos szempont egy Brüsszelbe benyújtandó és ott elbírált pályázatnál az is, hogy az unió számára átvehető technológiát demonstráljon a megvalósítandó feladat. A Balaton Projekt tapasztalatai így jól hasznosíthatóak lesznek például a Garda-tó hasonló problémáinak kezelésére. Ott is komoly probléma ugyanis a tömegturizmusból származó, káros környezeti-gazdasági hatások kiküszöbölése.
|
