Markáns változásokat észlelhetünk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, novemberi adatai között böngészve. Az egyik: az export növekedési üteme már második hónapja meghaladja az importét. Ennek megfigyelésekor (lásd az ábrát) a becsült adatokkal korrigált forgalmi adatok célszerűek, e számítások során ugyanis korrigálják az abból adódó rendszeres hibát, hogy az importot hamarabb regisztrálják, mint az exportot, ami lefelé torzítaná a kivitel növekedését. Az, hogy pozitív irányúra nyílt az export-import olló, biztató fejlemény, bár egyelőre csak remélhetjük, hogy ez a tendencia fenn is marad. 
Az exportelmaradás 2002 második féléve óta folyamatosan rontotta az ország külkereskedelmi szaldóját (egy-két “kilógó” hónapot kivéve). A tavalyi első tizenegy havi “külker” egyenleg még így is mínusz 4 milliárd euróra rúg, ami 2,8 milliárddal (!) gyengébb az egy évvel korábbi időszak szaldójánál. Egyébként az ingadozó árfolyamok miatt nagyon nem mindegy, hogy milyen pénznemben számolunk. A tizenegy havi export növekedése forintban 6,0, dollárban 22,7, euróban pedig 2,7 százalék, az importgyarapodás pedig magyar pénzben 9,1, amerikai valutában 21,6, európai fizetőeszközben pedig 5,4 százalék.
Közben feltűnő emelkedésnek indultak az ipari árak (lásd a grafikont). A hazai értékesítésben az árakat az októberi energiaár-emelés, a kivitelben elért árakat pedig a forint gyengülése hajtotta fel – értékelnek a statisztikusok. Előbbi természetesen főként az energetikai ágazatok kibocsátását drágította, de a feldolgozóipari ágazatokban is jelentős – az októberi 3,1 százalékkal szemben novemberben 5,0 százalék – a tizenkét havi termelői áremelkedés gyorsulása. Az élelmiszerek, italok, dohányféleségek belföldi termelői ára az átlagnál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal emelkedett, mely mérték ugyancsak jelentős gyorsulás az előző havi 4,6 százalékhoz képest.
Szeptember-novemberben a munkanélküliségi ráta tovább mérséklődött, 5,5 százalékot mértek, holott az év elején még 6,0, az év közepén pedig 5,7 százalékos szinten volt az állástalanság. Talán ennél is figyelemre méltóbb a foglalkoztatottak számának érzékelhető emelkedése. A regisztráltan munkában állók száma az említett három hónap átlagában közel 4 millió fő volt, a növekedés az egy évvel korábbihoz képest több mint 70 ezer fő, azaz – a felmérés hibahatárait is figyelembe véve – legalább 1 százalék. Ezzel párhuzamosan több mint 80 ezer fővel apadt a gazdaságilag nem aktív munkaképes korúak száma, bár még így is meghaladja a 3,5 milliót.
A munkanapok elrendezése novemberben nem kedvezett az ipari termelés emelkedésének. Az előzetes adatok szerint a kibocsátás előző év azonos hónapjához viszonyított növekedése a szeptemberi 9,0, illetve az októberi 10,6-ről 6,8 százalékra lassult, bár ha ez a “fránya munkanaphatás” nem lett volna, a gyarapodási ütem elérte volna a 9,7 százalékot.
