Decemberben minden eddigit meghaladó mértékű tőkekivonást tapasztaltak a hazai kötvényekbe fektető alapokból – adta hírül a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz). A november végi hozamszint-emelkedés, illetve a jegybanki kamatemelés hatására zuhanó állampapír-árfolyamok decemberben a várt negatív hatást idézték elő, ennek mértéke azonban minden várakozást és a korábbi tendenciákat is felülmúlta. A hónap első hetében azonnali reakcióként a befektetők hozzávetőlegesen 10 százaléknyi vagyont vontak ki a kötvényalapokból.
2003: fekete év volt
Összességében minden idők legnagyobb mértékével, közel 12 százalékkal csökkent az alapokban lévő összvagyon decemberben. 2003. egészére vonatkozóan pedig közel 4 százalékos volt a csökkenés, amire szintén nem volt korábban példa a hazai befektetési alapok eddigi történetében. Az alapok összvagyona tavaly év végére 900 milliárd forint alá süllyedt a 2002. végi 920 milliárd forintnyi állományról. Az alapkezelők gondozásában levő összportfólió nagysága ugyanakkor hajszálnyival a 2000 milliárd forintos határ felett maradt, köszönhetően a nyugdíjpénztári és egyéb portfóliók jelentős gyarapodásának. Ezek az üzletágak egyre nagyobb szerepet játszanak a néhány éve még kizárólag befektetési alapokat kezelő társaságok tevékenységében. Az elmúlt két évben a pénzügyi csoportokon belüli átszervezések révén egyre több vagyon került át az alapkezelőkhöz: mára a kezelt vagyonon belül jóval 50 százalék fölé emelkedett az alapkezelésen kívüli vagyonkezelési tevékenység.
A negatív trendet nem tudta megtörni az állampapírpiac stabilizálódása sem. Az árfolyamok fokozatos korrekciója ellenére a pénzkiáramlás folytatódott az alapokból, eredményeként decemberben összességében csaknem 16 százalékkal csökkent a kötvényalapok vagyona. Nem volt sokkal jobb a helyzet az állampapír-piaci válság által kevésbé érintett pénzpiaci alapok esetében sem, melyek összvagyona a visszaváltások következtében csaknem 11 százalékkal lett kisebb egy hónap alatt.
A hó eleji félelmek beigazolódtak: a november végi válság a júniusi kamatemelésnél sokkal rosszabb hatással járt az alapokra. (Júniusban és júliusban ugyanis 7-8 százalékkal csökkent a pénzpiaci alapok vagyona, míg a kötvényalapok esetében csak 1,5-3,5 százalékos visszaesés következett be.) Ez azt mutatja, hogy nagyon sok, nyár óta kitartó befektetőnél „szakadt el a cérna” decemberben, a tőzsdei válságokhoz kísértetiesen hasonló jelenséget előidézve.
A befektetők reakciója persze nem érte meglepetésként az alapkezelőket, eddig is tudták, hogy többségük a múltbeli hozamadatokra támaszkodik. Ha pedig éves szinten is negatív, elvétve pedig legfeljebb egy számjegyű pozitív hozamokat látnak, akkor szó nélkül elpártolnak. Félő, hogy az alapokat most elhagyó befektetőket csak nehezen vagy a kötvényalapoknál is nagyobb biztonságot kínáló termékekkel lehet majd visszacsábítani. Feltétel ugyanakkor, hogy vonzó múltbeli hozamokat lehessen végre kínálni, ami azonban elsősorban már nem a hazai alapkezelőkön múlik – mutat rá a Bamosz.
A legjobb vagy a legrosszabb?
A befektetők egy részét összezavarja az a kettősség, hogy bár mostanában nincs jövedelmezőbb, mint állampapírba fektetni, de mindeközben a kötvényalapok teljesítménye egyre rosszabb és kiszámíthatatlanabb. A magyarázat pedig könnyen belátható. A közvetlen állampapír-befektetések révén jelenleg akár 12 százalékos hozamot is elérhetünk, de csak abban az esetben, ha a lejáratig megtartjuk a papírt, és a futamidő végén bezsebeljük a nyereséget. Az állampapír-alapok portfóliójának értékét azonban naponta újraszámítják, vagyis a jegyek aktuális értéke nagyban függ a piaci folyamatoktól. Az állampapírok hozamemelkedése következtében például a papírt már csak olcsóbban lehetne eladni (árfolyama ugyanis csökken), ez pedig azonnal tükröződik a befektetési jegyek aktuális nettó eszközértékében. Ráadásul a portfólió különböző időpontokban és különböző futamidőkre vásárolt kötvényekből áll össze, ami tovább árnyalja a közvetlen kötvényvásárláskor alkalmazott egyszerű képletet.
A részvény- és vegyes alapok esetében hasonló nagyságrendű változás szerencsére nem történt, bár sok friss tőke ezekbe sem áramlott. E konstrukciók tavalyi teljesítménye elég tág határok között mozgott: volt olyan alap, amely a BUX 20 százalékos éves növekménye ellenére nulla alatti vagy 1-2 százalékos hozamot tudott csak produkálni, de a legjobbak akár 25-28 százalékot is elértek.
Az év és különösen december üde színfoltját ismét az ingatlanalapok jelentették, 2,2 százalékos havi növekedésükkel. A befektetők láthatóan újabb jegyvásárlásokkal jutalmazták a vonzó hozamadatokat, hiszen a legjobb ingatlanapok 2003-ban 12 százalékkal is gyarapították a befektetők pénzét.
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az év közepe táján tőzsdei korrekciókra is fel kell készülni, a részvényárakba ugyanis túlzottan pozitív várakozások kezdenek beépülni. A kötvénypiacon viszont mára már olyan alacsonyak az árfolyamok, hogy ha újabb jegybanki és kormányzati bakik nem következnek be, akkor csak jól járhatnak, akik ilyenkor mernek beszállni az állampapíros alapokba.
