 |
| Számítástechnikai oktatás. A népszerűségi lista élén. |
Másfélszeresére ugrott 1998 és 2002 között a hazai felnőttképzésben részt vevők száma. Ugyanilyen dinamikus mértékben gyarapodott a lebonyolított kurzusok mennyisége, számuk az előző évben már közel 8 ezerre rúgott. A kedvező tendencia tavaly azonban váratlanul megsza-kadt, s enyhe visszaesés történt – derül ki a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) összesítéséből.
BIZONYTALAN SZÁMOK. Öröm az ürömben, hogy – mint maga a tárca jelentése is elismeri – a hivatalos számok legföljebb “mintavételnek” tekinthetők. A munkaerő-piacokról, képző intézményektől kapott egyéb adatok szerint a valóságban a felnőttképzés volumene a regisztrált tanfolyamokhoz képest akár két és félszeres nagyságú is lehet. Mindez azt jelenti: a különféle gazdasági ágazatokban versenyző vállalkozások saját tanfolyamaival együttvéve akár 300 ezer felnőtt hazánkfia – köztük számos középfokú, felsőfokú végzettségű állástalan vagy pályakezdő – képezheti tovább magát a “jó pap holtig tanul” elve alapján.
A saját (leendő) munkatársaiknak szakképzést nyújtani akaró vállalatok közül egyre többen indíthatnak a cégen belül, saját szervezeti egységük keretében tanfolyamokat. A nagy, nemzetközi hátterű társaságok önálló képzési bázisokkal, megfelelő oktatógárdával is rendelkeznek e feladathoz. “Emiatt közülük egyre kevesebben rendelhetik meg e kurzusok lebonyolítását valamilyen “külsős” oktatásszervező intézménytől” – mondja Szivi József, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) igazgatóhelyettese. A 2001. évi felnőttképzési törvény alapján tavaly létrehozott NFI felel a hazai felnőttképzés fejlesztéséért, s irányítja annak akkreditációs folyamatát is.
 |
A nagyobb hazai szakképző intézmé-nyek többsége mindezek ellenére számos céges megbízóval dicseked-het. Csak néhány példa: a számítás-technikai kurzusokat szervező budapesti Controlltraining Továbbképző Kft. referenciái közt tudhatja egyebek közt a GE Lighting Tungsramot, a Microsoft, Hewlett-Packard vagy a Johnson & Johnson leányvállalatait, de több bankot is. A főképp nehézipari, energetikai képzésekkel (így vezetői, irodai, humánpolitikai tanfolyamokkal) foglalkozó esztergomi Oktáv Rt. eddigi 40 jelentős partnere között a Coca-Cola, az IBM Storage, vagy éppen a Magyar Suzuki is megtalálható.
ORSZÁGOS HÁLÓZATOK. A “profi” felnőttképző vállalkozások szinte mindegyike – amellett, hogy több tucat munkatársat foglalkoztat, modern infrastruktúrája pedig megfelelő hátteret ad a gyakorlati képzéshez is – már kialakította hálózatát az országban. A hűtőgép- és klímakezelőtől a tb-ügyintézőig számos szakképzési tanfolyamot indító Sztáv Rt. például fővárosi központja mellett Szegedtől Miskolcig még hat városban, a már említett Oktáv ugyanakkor inkább az ország középső részén, öt nagy településen van jelen. A cégek közös jellemzője, hogy a hazai, részben normatív állami támogatású kurzusok mellett nyitnak a nagyvilág felé is: némelyikük bekapcsolódott a világbanki szakképzés-fejlesztési programba, másoknál az Európai Unió rendszerébe illeszkedő bizonyítványokat – például az ECDL számítógép-kezelői végzettségről szóló igazolást – lehet megszerezni.
“Azt, hogy melyek a hazai felnőttképzés “slágerterületei”, s hogy a tanfolyamok mennyire illeszkednek a munkaerőpiac tényleges elvárásaihoz, leginkább a megyei munkaügyi központokhoz beérkező igényekből lehetne kiszűrni” – hangsúlyozza Szivi József. Sokat elárul azonban az NFI által fontosnak tartott képzési témákról, hogy az intézet ez év szeptemberében meghirdetett, összességében 120 millió forintos támogatású távoktatási médiapályázatán két egyéb terület mellett az infokommunikáció és az idegen nyelv témaköreihez kértek ajánlatokat. Az összeget – amelyhez a forrást a Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből teremtették elő – végül 16 lap, rádió és televízió nyerte el, így a jövőben minden bizonnyal e médiumok kurzusaikat lehet majd nyomon követni – akár otthonról is.
Az FMM adatai szerint a tavalyi, iskolán kívüli szakképzések közel 10 százaléka számítógép-kezelői tevékenységhez kötődött, 8,5 százalék esetében mérlegképes könyvelőket, 5-6 százalékát tekintve pedig könnyűgépkezelőket, illetve személy- és vagyonőröket képeztek ki. A kimutatások alapján úgy tűnik: ezek mellett például a kereskedő-boltvezetői, vendéglátó-üzletvezetői vagy éppen az adótanácsadói hivatásokra felkészítő programok a leginkább keresettek.
 |
| Határőrök törökül tanulnak. A nyelvi képzés is slágerterületnek számít. |
VÁLASZÚTON. Nem mindegy persze, hogy a szakképzési ismereteket mennyire magas színvonalon, hasznosítható módon sajátíthatja el valaki a rendelkezésre álló kurzusokon. Gyakorta a megfelelő képzési intézmény kiválasztása is körülményes lehet, hiszen az említett munkaadók és “profi” cégek mellett még az állami képző szervezetek – s ezek részeként a regionális munkaerő-fejlesztő központok -, illetve nonprofit intézmények (alapítványok, egyesületek, tudományos ismeretterjesztő társulatok) is foglalkoznak ilyen tevékenységgel.
A hazai felnőttképzés színvonalának egyenetlenségét mutatja, hogy a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége – amely a maga mintegy 200 tagszervezetével a szakma legnagyobb érdekképviselete – nyáron nyilvános fórumon határolódott el a “krimibe illő” körülmények között működő, valódi minőséget nem garantáló ál-oktatásszervezőktől. Örvendetes, hogy utóbbiak száma a hazai felnőttképzés akkreditációs folyamatának előrehaladtával valószínűleg szűkülni fog. Az NFI keretében ugyanis – érzékelve a piaci visszaéléseket – még tavaly létrehozták az érintett intézmények minőségtanúsítását koordináló Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT) titkárságát.
E független testület segítségével egy év alatt közel 700 képzési központot akkreditáltak – tehát a piacon lévő intézmények csaknem 20 százalékát. Az NFI igazgatóhelyettese szerint ez rendkívül szép eredmény ahhoz képest, hogy például az EU egyes tagállamaiban (így Németországban) egyáltalán nincs a felnőttképzési rendszeren belüli, “házi” minőségtanúsítási rendszer. A teljességhez persze az is hozzátartozik, hogy a legnagyobb felnőttképző cégek az FAT-igazolás mellé a nagyobb vonzerő érdekében azért megszerezték maguknak a nemzetközi ISO-minőségtanúsítást is – így tett például a korábban felsoroltak egy része mellett a tíz éve működő, s a reklámszakemberektől az ingatlanközvetítő szakmáig sokféle képzést nyújtó RND Stúdió is.
