Egy kissé kedvezőtlen inflációs adat és a vártnál sokkal rosszabb folyó fizetésimérleg-hiányról szóló hír – a múlt héten „csupán” e két tényező kellett ahhoz, hogy megtörjön az elmúlt hetek örvendetesen alakuló csökkenő hozamtrendje az állampapírpiacon. Az októberben mért 4,9 százalékos éves infláció – amely az előrejelzéseknél leheletnyivel magasabb – és az első kilenc hónapban 3,54 milliárd euróra duzzadó folyó fizetésimérleg-hiány éppen elegendő volt ahhoz, hogy a hozamok az éven belüli lejáratokra 16-19, az éven túliak esetében pedig 34-58 bázisponttal emelkedjenek az egy héttel korábbi állapothoz képest. A nagybefektetők ugyanis mindkét hír hatására igyekeztek szabadulni a tulajdonukban lévő papíroktól, méghozzá nagy mennyiségben.
Csillagászati magasságok 
A múlt hét eseményei tehát azt jelzik, hogy a november eleji kamatspekulációs roham nem múló megingás volt. Akkor néhány nap leforgása alatt 36 milliárd forintnyi államkötvényt, vagyis a birtokukban volt mennyiség másfél százalékát adták el külföldiek rövid időn belül. Az akció következtében hirtelen zuhanásnak indultak az árfolyamok, és ennek megfelelően 1,0-1,5 százalékponttal növekedtek a hazai állampapír-hozamok. A forint euróval szembeni árfolyama is megroggyant, a kurzus egészen 264 forintig gyengült. Az összeomlás elkerülése végett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napi 10-12 milliárd forintnyi 5 és 10 éves lejáratú államkötvény vásárlásával hűtötte a piacot, a Monetáris Tanács (MT) pedig – a piaci várakozások ellenére – változatlanul hagyta a 9,5 százalékos jegybanki alapkamatot.
A nyíltpiaci műveletekkel operáló és az alapkamatot változatlanul hagyó jegybank sikere is csak időleges volt – mint azt a múlt hét eseményei mutatják. Alig néhány nap alatt a hozamok visszatértek a korábbi, a válság idején tapasztalt szintekre, a forint kurzusa is visszagyengült a jegybank által kívánatosnak tartott 250 forintos euró értéktől igencsak távoli 258-260 forintos sávba. Az államkötvények hozamai az éven belüli konstrukcióknál 10 százalék fölé emelkedtek.
Jukosz-hatás vagy spekuláció?
A jegybank későbbi értékelése szerint az állampapírhozamok emelkedését az indította el, hogy néhány külföldi befektető az oroszországi Jukosz-botrány és a lengyelországi költségvetési problémák miatt magyar államkötvényeket adott el. Az elemzők viszont már akkor is úgy vélték, hogy ismét spekulációs roham indult el: a befektetők a jegybanki alapkamat további emelését akarják így kikényszeríteni.
A friss adatokból az látszik, hogy a hazai kötvényalapokat is hidegzuhanyként érte mindaz, ami az állampapírpiacon az elmúlt időszakban történt: a megingások miatt hozamuk jelentősen visszaesett. Az elmúlt három hónap értékeit végigböngészve látható, hogy az alapok többsége negatív hozamot ért el, a bukás egyes esetekben akár 10-14 százalékos is lehetett, és a konstrukciók által elszenvedett visszaesés még féléves vagy éves szinten is szembeötlő. A mostani helyzet alapján legalábbis az a befektető, aki reálhozamot remélt a biztonságos állampapír-befektetéseitől, bizony hoppon maradt.
A bizonyítványt magyarázó alapkezelők körében persze az a vélemény alakult ki, hogy egy ilyen hirtelen jött hozamemelkedésre nem lehetett felkészülni, éppen ezért kivédeni sem igen lehetett a hatásokat. A
befektetők szempontjából ez leginkább azt jelenti, hogy aki rosszkor szállt be, az akár komoly veszteségeket is kénytelen volt elkönyvelni. Érdekes azonban, hogy a kifejezetten rossz hozamadatok nem okoztak bizalmatlanságot: a befektetők nem estek pánikba és nem igyekeztek gyorsan kiszállni a kötvényalapokból. Valószínűleg hatott az alapkezelőknek az az érve, miszerint a megingás csupán átmeneti lesz, ráadásul a kialakuló magas hozamszintek egyben jó vételi lehetőséget is teremtenek.
A teljes cikket elolvashatja a Figyelő 47. számában.
