 |
Princz Gábor – fél évtizeddel azután, hogy elmozdították a Postabank éléről – újra csatába indul a magyar igazságszolgáltatással. A háború még nem veszett el, hiszen a rendőrség 60 ezer szakértői oldallal alátámasztva a múlt héten oda jutott: a bankvezér lényegében nem követett el semmi rosszat, tette legfeljebb egy “ejnye-bejnyét” érdemel. Az általa vezetett bankot ugyan 1998-ban 152 milliárd forint állami pénzzel konszolidálták, miután a kihelyezett rossz hiteleket úgynevezett kreatív könyveléssel semmire nem jó befektetésekké alakították, azonban a dolgok jelen állása szerint az, hogy ezért ki a felelős, nem állapítható meg.
Ettől aztán a legfőbb ügyésznek, Polt Péternek is “kiment a biztosíték”, aki – bár a nyomozás az elmúlt években is kiemelt ügyészi felügyelet mellett zajlott – március 3-án mégis arra utasította a nyomozást végző rendőröket: Princzet és társait inkább 35 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolják meg, s az ügyben hallgassák meg az érintett prominens állami vezetőket is.
Innen aztán kezdetét vette az összmagyar vidám népi játék, amelynek címe: hogyan hazudtoljuk meg korábbi önmagunkat.
JOGSZERŰ, DE KOCKÁZATOS. A sort Járai Zsigmond, egykori pénzügyminiszter kezdte, aki “szóvivője”, Nehéz-Posony István ügyvéd interpretálásában rendőrségi kihallgatásán kijelentette, hogy a “betétgyűjtés jogszerű, de kockázatos volt” (Népszabadság, 2003. március 6.), bár “a Postabank növekedési stratégiai elképzelése hibás lehetett” (Origo, 2003. március 5.). Most ne akadjunk fel azon, hogy miért a megvádolt Princz védője nyilatkozik a jegybank elnöke helyett, és ezt a lapok miért nem kezelik kellő forráskritikával, vizsgáljuk inkább az állítás valóságtartalmát. Jelen sorok írójának volt szerencséje olvasni azt az 1999. február 1-jén kelt iratot, amelyben Járai pénzügyminiszterként büntetőfeljelentést tett Princz Gábor és ismeretlen társai ellen. Ahhoz képest most sokat puhult az egykori pénzügyminiszter álláspontja, amiért a védőügyvéd nyilvános dicséretben is részesítette, mondván: “Járai Zsigmond korrekt vallomást tett” (Origo, 2003. március 5.).
Tarafás Imre, a pénzügyi felügyelet egykori elnöke tanúként való kihallgatásán kijelentette (magyar hangja szintén Nehéz-Posony): “Szakemberként 1996-ban nagy fantáziát látott a Postabankban. A pénzintézet a felügyelet határozatait lényegében mindig végrehajtotta. Előfordult, hogy nem azonnal, de soha nem történt olyan mértékű mulasztás, vagy késedelem, ami felügyeleti bírság kiszabását indokolta” (Népszabadság, 2003. március 8.). Ez azonban csúsztatás – már, ha Tarafás valóban ezt mondta (ha meg nem, miért nem sietett cáfolni fogadatlan prókátorának szavait?).
LEVELEK, HATÁROZATOK. E sorok írójának volt szerencséje olvasni azt a többoldalas beszámolót, amelyet Tarafás még felügyeleti elnökként az őt vehemensen támadó Járai pénzügyminiszternek készített 1998 nyarán. Ebben hosszan taglalja, hogy milyen intézkedéseket vezettek be 1996-tól kezdődően a Postabank betéteseinek védelmében. Volt idő, amikor hetente bombázta levelekkel és határozatokkal a pénzintézetet, de ezen túl nem tett semmi konkrétat. Tarafás szerepfelfogása szerint ugyanis – mivel a törvények behatárolták a felügyelet mozgásterét – ebben a helyzetben az volt a dolga, hogy felhívja a kormány figyelmét a bajra. De hogy milyen fantáziát látott a Postabankban, az nagy kérdés, miután éppen a felügyelet határozata nyomán kezdett 1996 végén rendkívüli vizsgálatot az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég. Annak a ténynek pedig, hogy vizsgálat indult, sokak szerint volt szerepe az 1997-es betétesi rohamban.
Ezek után nagy érdeklődéssel várom a további vallomásokat Nehéz-Posony ügyvéd tolmácsolásában, bár lelkem mélyén kezdek egyetérteni azzal az etikai törekvéssel, amely az ügyvédeket el akarja tiltani az ügyek nyilvánosság előtti kreatív magyarázatától. Princz mindeközben élő műsorban készít interjút a saját elvált feleségével, korábbi médialakájai pedig olyan kérdésekkel bombázzák a Nap-kelte műsorában, mint például: “Ugye, Önt meghurcolták?” Princz eközben éli – mint ő maga megfogalmazta – a “szociál-liberális értelmiségiek” unalmas hétköznapjait: tanácsadó céget alapít Business Anatomy Kft. néven, amelynek egyik résztulajdonosa a jó nevű Happy Land Kft.
A happy end viszont egyelőre még várat magára.
