Petőfi 1847-ben a Budapest-Vác távolságot az óránként 40 kilométeres sebességgel haladó vonattal nagyjából egy óra alatt tette meg, és szédítő sebességről írt.#<# A jeles költő ma valószínűleg aligha találna jelzőt a Sanghajban hamarosan közlekedő mágnesvasút gyorsaságára: az idén szilveszterkor próbaüzembe helyezendő vonat óránkénti 435 kilométeres sebességgel száguld majd a belváros és az attól 31 kilométerre fekvő Pudong reptér között.
A sanghaji szupervonat jövő júniustól áll majd az utasok rendelkezésére, és ezzel a világ első közcélú mágnesvasútja lesz. A jelenleg hasonló műszaki megoldású, a sínek fölött másfél centiméterrel a levegőben lebegő vonatokat ugyanis egyelőre csupán kísérleti jelleggel járatják.
A Kínában közlekedő vagonokat a német Transrapid International gyártotta, az a vállalat, amely talán a legtöbbet tette a mágneses levitáció – maglev – elvén alapuló vasút kifejlesztéséért. Az Adtranz, a Siemens és a ThyssenKrupp által létrehozott cég nemcsak megalkotta a mágnesvonatot, hanem azt is elérte, hogy Németországban kidolgozzák a “Magnetbahn” megvalósításához és állami finanszírozásához szükséges törvényi szabályozásokat. Ez teszi lehetővé, hogy hamarosan – néhány éven belül – a Berlin és Hamburg, valamint Dortmund és Düsseldorf között is maglev vonat járjon, és hogy ilyen megoldással szállítsák az utasokat a müncheni központi pályaudvar és a bajor főváros reptere között.
A Transrapid az elmúlt évtizedben az Egyesült Államokban sem tétlenkedett: itt Baltimore-ból Washingtonba lehet majd lebegve utazni, ha a kongresszus hozzájárul a cég támogatásához. Amennyiben pedig a sanghaji projekt sikeresnek bizonyul, Kína újabb maglev-beruházásba kezd: Peking és Sanghaj között, 1290 kilométer hosszúságú mágnesvasút-pályát építenek majd.
