Hét halálos áldozatot követelő tragikus bankrablás történt egy kis vidéki fiókban Móron. Újra kell-e gondolni Magyarországon a bankok biztonságát? 
– Tény, hogy az elmúlt évek legszörnyűbb esete történt Móron, de számításaink szerint még így is egy a négymillióhoz az esélye egy hasonló bűncselekménynek. Ennek ellenére a bankunknál áttekintettük a biztonsági készültséget, s arra jutottunk, hogy mindenben megfelelünk mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mind az Európai Unió előírásainak. Hasonló vizsgálatokra sort kell keríteni az egész hazai pénzügyi szektorban, de úgy vélem, nem lenne praktikus a mostaninál sokkal erőteljesebb védelmi intézkedéseket – például úgynevezett zsiliprendszert – bevezetni. Félelemben nem lehet élni, a legrosszabb eshetőségre nem lehet berendezkedni. Ez a zsilipelős rendszer különben sem általános, hiszen az sem tud minden rossz szándékot kiszűrni.
– Kormányalakítási megbízást kapott Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt, akinek az Ön egykori beosztottja, László Csaba biztos embere a pénzügyminiszteri posztra. Mostantól ki fog kinél előszobázni?
– Büszkék vagyunk arra, hogy a leendő pénzügyminiszter bankunk, illetve elődje, az ABN Amro vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Az utóbbi időben éppen az egyesülés levezényléséért felelt, feladatait a tőle megszokott precizitással és dinamizmussal végezte. Leendő posztján azt várom tőle: az új kormányzat terveinek végrehajtásakor fukar pénzügyminiszterként vigyázzon arra, hogy a büdzsé ne feszítse túl a kereteit. A habitusa egyébként erre teljes mértékben megfelel.
– László Csaba máris találkozott a jegybankelnökkel, s kiderült: a jegybank politikája és a szocialisták gazdasági elképzelései között nem látnak alapvető különbségeket. Ön mit szűr le a nyilatkozatokból?
– Először is, nagyon jó hír, hogy egy pillanatra sem vált kétségessé: a mostani jegybankelnök viszi tovább a funkcióját. Bízom benne, hogy a kormány és a jegybank mindenben együtt tud működni. A forint nagyobb mértékű gyengülésére nem látok okot, az ország külső egyensúlyi pozíciója stabil, s a növekedési megfontolások sem követelik meg gyengülését. Kétségtelen viszont, hogy a fizetőeszköz erősödésének is van határa, hiszen az nem kedvez az exportőröknek. A további jelentős forinterősödésnek éppen ezért már káros hatása lenne.
– Hosszas viták és kínszenvedés után létrejött a Hewlett-Packard és a Compaq számítógépes óriáscégek fúziója, az új társaság pedig rögvest jelentős létszámleépítéseket jelentett be. Ugye ismerős a történet, Ön is egy hosszas egyesülést levezénylő cég élén áll…
– Jóllehet, a HP-Compaq-ügylet esetében két anyacég egyesüléséről van szó, míg nálunk csak Magyarországon olvadt össze az ABN Amro és a K&H Bank, látok hasonlóságokat. A sikeres egyesülés titka a gyors és határozott, részrehajlás nélküli szakmai döntések sorozata, az üzleti célú, a szerkezeti és a személyi területeken egyaránt. Nálunk mindenképpen kedvező tapasztalatot hozott egy különálló, integrációs iroda létrehozása, amely csak az egyesüléssel kapcsolatos projekteket koordinálta. Meglátásom szerint ugyanis minél inkább az egész szervezet foglalkozik kisebb-nagyobb mértékben a fúzióval, annál nagyobb a veszélye a szétesésnek.
– A héten kétéves csúcs közelébe jutott a Budapesti Értéktőzsde indexe, s már-már a 9 ezer pontos “álomhatárt” ostromolta. Átmeneti jelenségnek tartja ezt, vagy talán reménykedhetünk?
– Érdekes mozgásnak vagyunk tanúi, ami az egész régiót jellemzi, Oroszországot is beleértve. Az év eleje óta Moszkvában 48 százalékkal, Prágában és Budapesten 27, Varsóban pedig 6 százalékkal emelkedtek az indexek, miközben a DAX vagy a Nasdaq visszaesett. Elképzelhető, hogy máris a sokat emlegetett és az uniós csatlakozást megelőző konvergencia folyamat látható. Mielőtt azonban a hazai befektetők túlságosan elbíznák magukat, hadd figyelmeztessem őket, hogy a pesti börze rendkívül kis piac, amelyet még mindig főként a külföldiek mozgatnak. Vagyis az év hátralévő részében még óriási ingadozásokra kell számítani, bár mindenképpen a bika marad az úr.
