Régen, szüret idején a fináncoknak a pincesoron járva elég volt a kéményeket figyelni. Ahol füstölt, ott általában pálinkát főztek. Amióta jövedéki termék lett a bor is, még kevesebb pénzügyőr jut az ellenőrzésre. A zugfőzők számára tehát kisebb a lebukás veszélye. Tíz éve még 120 illegális pálinkafőzőt csíptek fülön, tavaly mindössze 67-et, miközben évről évre alacsonyabb a hivatalosan előállított pálinka mennyisége is. A nyolcvanas évek végétől 1997-ig mintegy 40 százalékkal zsugorodott a (legális) pálinkapiac.
Tavalyelőtt mintegy 31 millió hektoliterfoknyi szeszesitalt fogyasztottak itthon, ebből 6,3 millió származott a bér-pálinkafőzőkből, de a bérfőzetés azóta is visszaesőben van. (A hivatalos statisztikában közölt – hektoliterfokban, tehát egy liter száz százalékos alkoholnak megfelelő mértékegységben megadott – mennyiséget kettővel lehet beszorozni, mivel a valóságban általában 50 százalék körüli alkoholtartalmú gyümölcspálinkák készülnek.) Az illetékesek nem hiszik, hogy az emberek ennyivel kevesebbet innának.
Ám nem csupán a feketegazdaság miatt tornyosulnak sötét felhők a 642 hazai bérpálinkafőző felett. Az uniós csatlakozással radikálisan csökken a bérfőzdék kedvezménye. Jelenleg egy pálinkafőzde mintegy 400 liter pálinkát készíthet évente a kedvezményes, hektoliterfokonként – vagyis 100 százalékos alkoholtartalmú italra visszaszámolva – 592 forint adóval. E mennyiség felett már a kereskedelmi adótarifát alkalmazzák, ez a gyümölcspálinkák után 1375 forint. Ám az Európai Unióban mindössze évi 10 hektoliterfok, tehát mintegy 20 liter pálinka az adómentes fejkvóta.
PálinkaversenyÖsszesen 23 cég 67 mintával “rajtolt” a második, augusztus végi kecskeméti pálinkaversenyen, amelyen a szakmai zsűri mellett a közönségkóstoltatás és -szavazás eredményeként közönségdíjakat is hirdettek. A versenyben hat arany, kilenc ezüst, hét bronzérmet osztottak ki. A zsűri aranyát kapta a győri Vitálesz Kft. almapárlata, a Zwack Unicum Rt. bio-kökénypálinkája, kóser szilvapálinkája, érlelt szilvapálinkája, az Aranykapu Rt. érlelt törkölypálinkája és halasi birspálinkája.
Egy átlagos hazai bérfőző évi mintegy 10 ezer hektoliterfok pálinkát párol. Mint azt Fehér Károly, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának főosztályvezetője a kecskeméti pálinkafesztiválon kifejtette, a hazai pálinkafőzdék a tervek szerint időt kapnának az átállásra. Az uniós csatlakozás napjától 2005 december 31-ig főzdénként húszezer hektoliferfokig járna az ötven százalékos adókedvezmény, 2006-tól ez a mennyiség a felére, 2008-tól pedig ezer hektoliterfokra fogyna. A termelésnek amúgy – a magasabb adót leszámítva – nem lesz más korlátja. (Az adómentes kvóta azért ilyen kicsi, mert az unióban nincs bérfőzde. A gazdák saját cefréjüket több évre szóló főzési engedéllyel maguk párolják le 10 hektoliterfokig adómentesen. Nálunk tilos az otthoni pálinkafőzés, a szabályozás így a bérfőzdékre vonatkozna.)
“Ha ezt bevezetik, Magyarországon összeomlik a bérfőzés” – jósolja Békési Zoltán, aki maga is pálinkafőző, a Kelet-magyarországi Pálinkafőzők Érdekvédelmi Szövetsége elnöke. A szigorítás csak a multinacionális italgyártóknak és a zugfőzésnek kedvezne. A “hideg utas” módszerrel készülő “rövidital” gyártásához olcsó élelmiszer-ipari alkoholt használnak, amellyel könnyebb kitermelni az adót. A gyümölcscefréből főzött pálinka ezzel nem tud versenyezni. Miként az eleve “adómegkerülő” zugpálinkafőzőkkel sem.
Meglapozottnak tűnik Békési félelme, hogy a kuncsaftok inkább maguk párolják majd le a cefrét, ha csökken a kedvezmény. A zugfőzésnek több évszázados a hagyománya Magyarországon, a társadalom szemében bocsánatos bűnnek számít. Ebben a foghíjas ellenőrzés sem tud fordulatot elérni. Elvész tehát a bérfőzők által befizetett évi mintegy 3 milliárd forint jövedéki adó, nő a feketegazdaság, s így az egészségre még ártalmasabb, ellenőrizetlen pálinkák forgalma. Ehhez a zugfőzőnek még a kuktát sem kell “megbuherálni”. Romániában, Jugoszláviában a piacon árulják az ott legális házi pálinkafőző berendezéseket.
A bérfőzés leállásával a kisüsti pálinkatermelés kilencven százaléka veszne el. Az szolgálná a pálinkafőzők érdekét, ha a gyümölcspárlat helyett a magyar Élelmiszerkönyvbe is bekerülne a gyümölcspálinka elnevezés.
