Augusztus végén a jegybank, a várakozásoknak megfelelően, nem változtatott az irányadó kamatlábon#<#, bejelentette viszont a csúszó leértékelés október elsejei megszüntetését. Ez egy 6,5 éve létező árfolyamrendszer végét jelenti, s már csak szimbolikus lépésként értékelhető, hiszen a május eleji sávszélesítés óta a leértékelésnek nincs jelentősége. Az intervenciós sáv közepe az október elejére várható 276,1 forintos euróárfolyam lesz. A leértékelés várakozásokat befolyásoló szerepét a Magyar Nemzeti Bank által kitűzött inflációs célpálya vette át. A döntés egy újabb lépés az Európai Unió árfolyam-mechanizmusának irányába. Úgy tűnik, a jegybank tudatosan kerülni akarja a monetáris politikába való direkt beavatkozást.
Horváth Krisztina, a Raiffeisen Bank Rt. vezérigazgató-helyettese: 
“A hitelpiac lakossági része továbbra is ígéretesnek tűnik: az elmúlt másfél évben tapasztalt felfutás várhatóan folytatódik. Tovább nő az igény mind a szabad felhasználású, mind a jelzáloghitelek iránt, ahol a kezdeti lendületet az állami kamattámogatások adták meg, s a feltételek augusztusi kedvező módosulása újabb lökést adhat a piacnak. A személyi kölcsönök is megőrzik jelentőségüket. A vállalati hitelezés közeljövőbeli trendjét már sokkal nehezebb felvázolni. A nagyvállalati körben mindenesetre több tényező is arra utal, hogy nem lesz jelentős növekedés. A nemzetközi folyamatokhoz idomuló hazai nagyvállalatok, illetve az export-orientált középvállalkozások hitelkereslete így a világszerte tapasztalható recesszióval párhuzamosan lanyhulni fog. Üdítő kivételt jelenthetnek a kormányzat kitüntetett figyelmét élvező területek, például az építőipar, illetve a fogyasztás-orientált ágazatok szereplői. A kis- és középvállalatok intenzív hitelkereslete is fennmarad, a világgazdaság válsága ezt a kört csak késleltetve fogja elérni.”
A nem pénzügyi vállalatoknak éven belüli lejáratra, piaci feltételek mellett nyújtott hitelek átlagkamatlába júniusban 0,2 százalékponttal, 12,1 százalékra csökkent, miközben az azonos lejáratra elhelyezett betéteké ugyanilyen mértékben, 8,9 százalékra mérséklődött. A lakossági kamatok közül a látra szóló és az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába a hatodik hónapban egyaránt 0,1 százalékpontos emelkedést mutatott, s 3,4 százalékos, illetve 8,6 százalékos szintet ért el. A lakossági hitelek átlagkamatlába 19,8 százalékról 18,8 százalékra mérséklődött, miután megemelkedett az alacsonyabb kamatszintű ingatlanhitel összes kihelyezésen belüli részaránya.
Finances and lending – End of the sliding-scale
The national bank, in line with preliminary expectations, did not modify the prime rate at the end of August. On the other hand, it announced ending the sliding-scale devaluation of the forint with effect from October 1st. Therefore the exchange rate policy of the past six and a half years comes to an end. This, however, is mostly a symbolic step, as following the widening of the intervention band at the beginning of May the devaluation regime became pointless. The central parity will be the projected 276.1 HUF/euro October exchange rate. Exchange rate expectations will from now on be driven not by the devaluation rate, but by the inflation targeting system of the Hungarian National Bank. This decision was yet another step in adopting the European Unions monetary mechanism. It seems that the central bank consciously wants to avoid direct intervention into monetary policy.
The average interest rate for short-term market-based loans given to non-financial corporations fell 0.2 percentage point, to 12.1 percent in June. Same term deposit rates dropped by the same amount to 8.9 percent. Average personal deposit and short-term fixed deposit rates were both up 0.1 percentage point in June reaching 3.4 and 8.6 percent respectively. The average interest rate for personal loans went down from 19.8 to 18.8 percent as cheaper real estate loans became more prominent within the overall credit portfolio.
