Részletes adatokA táblázatokat megtalálja az Adatbányában >>
Viszlát, Pentium, helló, Viagra. Csak egy éve lett volna, hogy a Pentium chipet gyártó Intel a világ második legértékesebb társasága volt, 417 milliárd dolláros piaci kapitalizációval? Az Intel ma csupán 181 milliárd dollárt ér, s a globális listán a 13. helyen áll. Eközben a Pfizer feltört: a Viagrát előállító gyógyszergyár a rivális Warner-Lambert tavaly nyári bekebelezésével 172 milliárdról 217 milliárd dollárra növelte piaci értékét, és a 20. helyről a 4. pozícióra lépett elő.
Lehetne ezt az új régi világrendnek nevezni. A hónapokig tartó kíméletlen tőzsdei öldöklés után nem meglepő, hogy sok technológiai és távközlési társaság csak töredékét őrizte meg korábbi értékének. De ezt az önmagában is drámai sorsfordulatot csak még hangsúlyosabbá tette az egyesülések és akvizíciók hulláma – főleg a régi gazdaság ágazataiban, a bankszektortól a gyógyszergyártáson át az olajiparig -, melyből a globális behemótok új csoportja született. E vállalatok vezetői nem egyszerűen bevásárolnak. A költségeket is csökkentik, s egyúttal újragondolják a stratégiát, hogy nagyobb értéket teremtsenek a részvényesek számára.
Ez az egyik fő trend, amely az idei TOP 1000 felmérésből kirajzolódik. A Business Week, a genfi központú Morgan Stanley Capital International adatainak alapján, 21 ország társaságait rangsorolja tőzsdei kapitalizációjuk szerint. A General Electric második éve az élen áll. De lefelé haladva a listán, a kép nagyot változott. Kikerült az első tízből az Intel, a hálózati eszközökben utazó amerikai Cisco Systems, a mobiltelefonokat gyártó finn Nokia, a brit Vodafone Group távközlési operátor és a japán NTT DoCoMo mobilszolgáltató. Helyüket részint három fúziós szülött foglalta el (a Pfizer, az AOL Time Warner médiacsoport és a Citigroup bank), részint két olajtársaság (a Royal Dutch/Shell és a BP Amoco, melyek árfolyamának a magas olajárak tettek jót).
BIZONYTALANSÁG. Kérdés, hogy az újonnan jövők szilárdabban megvetik-e a lábukat az élbolyban, mint az általuk kiszorított technológiai és távközlési csillagok. Manapság mindenki bizonytalan időket él. Jól megmutatkozott ez június 22-én, amikor a tavalyi 19. helyről a 16. pozícióba feljövő Merck gyógyszergyár nyereségromlásról szóló figyelmeztetése 111 ponttal levitte a Dow Jones-indexet. Mindazonáltal kevés az esély arra, hogy a technológiai társaságok hamar visszaverekedjék magukat a lista elejére. Steven Wieting, a Salomon Smith Barney vezető közgazdásza szerint a technológiai szektorban az idén 45 százalékkal csökken az egy részvényre jutó nyereség, és a jövő év első negyedében még további romlás várható. A tavalyi felbolydulás után a Régi Gazdaság vállalatainak részvényei biztos menedéknek látszanak. A befektetők számára megnyugtató lehet az a tudat is, hogy bár a fúziós és felvásárlási aktivitás újabban lecsillapodott, az ilyen ügyleteken túl lévő társaságokban még jókora értéknövekedési potenciál rejlik.
Ott van példának okáért az élelmiszereket és háztartási cikkeket gyártó holland-brit Unilever, amely az idén a 79. helyre ugrott a tavalyi 114. sorból. Miután a vállalat az elmúlt év során 26 milliárd dollárt költött a Bestfoods, a Ben & Jerry’s Homemade és a Slim-Fast Foods megszerzésére, Niall FitzGerald elnök vezényletével most nagyszabású szerkezetátalakítás zajlik: megválnak tucatnyi üzemtől és rosszul fogyó terméktől, ugyanakkor felfuttatnak bizonyos gyorsan terjedő márkákat, például a Ben & Jerry’s élelmiszereket. Ha minden a tervek szerint történik, a folyamat FitzGerald szerint “zsákszámra termeli az értéket.” A rohamosan konszolidálódó globális élelmiszeriparban az Unilevernek muszáj is áramvonalasítania. A múlt év végén a Philip Morris felvásárolta a Nabisco Holdingsot, ami piaci értékének akkora növekedésével járt, hogy a 84. sorból a 26. helyre került.
ÉLETJELEK. A bankszektor szintén megélénkült. Az egykor tohonya európai bankok újabban rákaptak a külföldi akvizíciókra. Így például a brit HSBC Holdings a 46. helyről a 24-re jött föl annak eredményeként, hogy tavaly – egy évvel az amerikai Republic Bank felvásárlása után – megkaparintotta a Crédit Commercial de France-t. Az Atlanti-óceán másik partján Sanford I. Weill, a Citigroup vezérigazgatója a külföldi felvásárlásokban dőzsöl, melyek révén a bank hat helyet lépett előre a tavalyi 11-ről; árfolyama a múlt nyár óta 20 százalékot javult.
Életjeleket tapasztalni Japán betegeskedő bankszektorában is. A Sumitomo Bank Ltd. tavaly magába olvasztott két másik bankot, amiből létrejött a Sumitomo Mitsui Banking Corp. Részben emiatt a Sumitomo a 137. helyezést a 91-edikkel cserélte fel. De az egyesülés nem magyaráz meg mindent. A Sumitomo folyamatosan jobban teljesített a riválisoknál, ahogyan Nisikava Josifumi elnök bezárt több tucat fiókot, és 7 százalékkal csökkentette a létszámot, miáltal ma a japán bankok közül a Sumitomónál a legkisebb a működési költség. A lefaragások az elmúlt pénzügyi évben 180 millió dollárral, 684 millió dollárra javították a nyereséget. “Nisikava irányítása alatt a menedzsment viszonylag agresszívnak ítélhető” – mondja James Fiorello, az ING Barings elemzője.
Az Új Gazdaság persze ugyancsak produkált néhány egészséges fúziót. A 29. helyről a 7. pozícióba előrelépő AOL Time Warner január óta kimagaslik a médiaiparból: árfolyama közel 14 százalékkal erősödött, miközben a 47 ágazati részvény alakulását tükröző Bloomberg Hollywood Reporter Index 7 százalékot esett. Igaz, ez részben annak tudható be, hogy tavaly, amikor a hatóságok az egyesülést vizsgálták, az AOL és a Time Warner árfolyama nyomott volt, majd az ügylet januári jóváhagyása vásárlási rohamot váltott ki a befektetők körében. A Wall Street számára azonban a társaság eredményei is biztatóak. Első negyedévi jelentésében az AOL Time Warner azt közölte, hogy a bevételek 9 százalékkal, 9,1 milliárd dollárra nőttek, az üzemi nyereség pedig – bizonyos költségek levonása után – 20 százalékkal, 2,1 milliárd dollárra emelkedett. A jelentés közzétételének napján a befektetők 12 százalékkal felnyomták az árfolyamot. “Ha a digitális zenét, az interaktív televíziózást, a szélessávú szolgáltatásokat és az otthoni hálózati hozzáférést nézzük, mi mindannyiban a középpontban állunk” – ad helyzetképet Gerald M. Levin vezérigazgató. “Nyilvánvalóan mi vagyunk a millennium blue chipje.”
TÚLZOTT VÁRAKOZÁSOK. Az Új Gazdaság egy másik gigásza, a Microsoft viszonylag sértetlenül került ki a technológiai zuhanásból. Árfolyama az idén 60 százalékkal nőtt, így a tavalyi 4. után most a 2. helyen áll. A fő ok az, hogy a Microsoft teljesítménye stabilabban megalapozottabb a vetélytársakénál, amilyen az Oracle vagy a Sun Microsystems. Utóbbiak ugyanis túl nagy várakozásokat fűztek az azóta kidurrant dotcom boomhoz. A Microsoftnál debütálás előtt áll egy sor új termék, köztük a Windows XP, az Xbox játékkonzol és a mobileszközökhöz való Stinger operációs rendszer. A vállalat 30 milliárd dollárnyi készpénzzel van kipárnázva; ehhez fogható tartaléka a pénzügyi szektoron kívül egyetlen másik amerikai társaságnak sincs.
A technológiai ágazat egyéb részein viszont kevés reménysugár látszik. A Lucent Technologies, amelyre sokáig mint az amerikai kutatási tevékenység koronaékszerére tekintettek, a vezetés baklövései és a gazdasági lassulás folytán döbbenetesen nagyot zuhant, a 17-ről a 182. helyre. A többi szárnyaló, az Intel, az Oracle és a Cisco Systems, szintén a mélybe hullott.
Az Egyesült Államokon kívül a legnagyobb esések egy részére a távközlésben került sor. Az európai mobilszolgáltatók együttesen 116 milliárd dollárnyi összeget fizettek ki a harmadik generációs hálózatok telepítésére szóló engedélyekért, s ma már az tűnik valószínűnek, hogy a költekezés nem fog megtérülni. Ez is magyarázza, hogy a Vodafone mint a legnagyobb európai szolgáltató miért csúszott vissza a 6-ról a 14. helyre. Még rosszabbul járt a Deutsche Telekom, amely a 16-ról a 37-re, és a France Télécom, amely a 25-ről a 63. helyre zuhant. Az óriáscégek magukkal rántották beszállítók százait is, köztük olyan nagyágyúkat, mint a Nokia, valamint a távközlési berendezéseket gyártó Alcatel és Nortel.
A nagy amerikai helyi telefontársaságok ellenben távol tartották a mobilszolgáltatási liszenszek körül kitört őrülettől. Némelyikük igencsak lendületbe jött. A Verizon Communications az 56. helyről a 17-re ugrott, mert a befektetők lelkesen fogadták a társaság költségcsökkentési intézkedéseit és azt az elhatározását, hogy a helyi hívások hagyományos üzletágának kiegészítéseképpen benyomul a távolsági, az adat- és a mobilszolgáltatásba. “Próbálunk olyan vagyonelemeket összegyűjteni, amelyekkel biztosítható a hosszú távú növekedés” – összegzi a stratégiát Ivan G. Seidenberg vezérigazgató.
A hongkongi Hutchison Whampoa szintén ügyesen megúszta az összeomlást. Tavaly kiszállt a németországi engedélyekért folyó licitálásból, mondván: az ár túl magas. Emellett 20 milliárd dollárt zsebelt be, amikor röviddel a távközlési részvények meredek esésének kezdete előtt eladta két jelentős érdekeltségét, az amerikai VoiceStream Virelesst és a brit Orange mobilszolgáltatóban meglévő tulajdonrészét.
Hogy mit hoz a jövő, azt senki nem tudhatja biztosan. Az elkövetkező hónapokban végre piacra kerülnek a mobil internetezésre alkalmas, régóta ígért eszközök, ami néhány gyengélkedő technológiai és távközlési társaság esetében akár látványos visszatérést is eredményezhet. Gyanítható mindazonáltal, hogy a befektetők nem fogják hagyni eltűnni a süllyesztőben a Régi Gazdaság vállalatait.
