Temesfői István, a Globus főtulajdonosa és elnöke úgy véli, e márkanév és a mögötte lévő társaság olyan kincs, amelynek nemzeti jellegét az garantálhatja, ha a jövőben is nyilvános tőzsdei társaságként működik. A ma 57 éves Temesfőinek három-négy évvel ezelőtt más lehetősége is kínálkozott: egy banktól ajánlatot kapott egy hitelre, amelyből finanszírozni tudta volna a társaság teljes kivásárlását és tőzsdei kivezetését. Ma beismeri, ha akkor fiatalabb, talán élt is volna a lehetőséggel. Jó néhányan vélték úgy, hogy a neves konzervgyár családi vállalakozásnak túl nagy, tőzsdei cégnek pedig túl kicsi. Mint tudjuk, a részvények többségének birtokában – 33 százalék saját, a többi érdekeltségei kezében volt – a Németországból hazatért üzletember mégis a börzei jelenlét és a további növekedés mellett döntött.
A négy évvel ezelőtti piaci helyzetben persze ez nem volt meglepő, sokan hitték akkoriban, hogy a parkett a növekedés záloga lehet. Temesfői István ma is úgy gondolja, hogy a Globusnak a klasszikus tőzsdei növekedés útját kell választania. Ez ebben az esetben nyilvános részvénykibocsátásokkal finanszírozott tőkeemelést jelent, amelynek hozadékát cégfelvásárlásokba és fejlesztésekbe fektetnék. Mindez azzal jár, hogy Temesfői részesedése fokozatosan csökken a Globusban. Az első lépés ezen az úton megtörtént, amikor a német állami fejlesztési bank, a DEG bekerült a tulajdonosok közé. A pénzintézet az elmúlt egy évben két alkalommal összesen 2 milliárd forinttal emelte meg a Globus tőkéjét. Fantáziát láttak a cégben, amit az bizonyít, hogy a tőkeemelést 3500 forintos árfolyamon hajtották végre, miközben a tőzsdei árfolyam 2000 és 2500 forint között volt. Igaz, a cég eredményei az utóbbi egy évben látványosan javultak, a debreceni Deko-Food Rt. 100 százalékának és a békéscsabai Csabai Konzervgyár 60,1 százalékának megszerzésével az árbevétel számottevően nőtt. Várhatóan az első félév végére az 1999-es teljes árbevételt sikerül behozni. A múlt héten a Globus megjelentette az első öthavi gazdálkodási adatait, holott ennek közlésére a tőzsde nem kötelezi a jegyzett A kategóriába hosszú idő után nemrég visszakerült társaságot. A menedzsment ezzel is a tőzsdei növekedés és az átláthatóság iránti elkötelezettségét igyekszik demonstrálni. Látványosan bővült a cég üzemi és adózás előtti profitja is. Az első öthavi számok ismeretében a cégvezetés elképzelhetőnek tartja az idei 1,2 milliárdos üzemi eredményt megcélzó terv túlteljesítését.
Konzervper az FVM ellen? 
Perre készül a konzervgyártók egy csoportja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) ellen, miután a tárca elutasította pályázatukat az új kamattámogatásos hitelre. A konzerveseket segítő kedvezményes kölcsönkonstrukciót még az orosz válság okozta károk enyhítésére indították 1999-ben. Ám az érintett mintegy félszáz társaság zöme nem tudott törleszteni. A beragadt hitelek legtöbbjét 3 évre szóló új kedvezményes kölcsönnel rendezték, de a minisztérium 10, csak kamattámogatásra pályázó társaság kérelmét elutasította, amelyek ezért pert fontolgatnak. Az orosz válság következtében a gyártók szerint 10-12 milliárd forintnyi konzervért nem fizettek a megrendelők. Közvetetten ennek legalább négyszerese volt a feldolgozók kára – az orosz krízis “utórengéseként” összeomlott európai piacok, az eladatlan készletek és a lejárt hitelek miatt. Az időjárástól függően 110-130 milliárd forint termelési értékű konzervipar, a 10 nagy gyártót is beleértve, a mai napig nem heverte ki teljesen a sokkot.
A kapacitások húskonzervből kétszer, zöldség- és gyümölcskonzervből másfélszer nagyobbak a hazai keresletnél. A magyar konzervek csaknem kétharmada ezért külföldön keres vevőt. Tavaly mintegy 300 millió dollár értékű volt a konzervexport, amelynek egyharmadát az unióba, 40 százalékát az újra fizetőképes FÁK-régióba, egytizedét a CEFTA-országokba, a többit pedig tengerentúli piacokra szállították. Itthon továbbra sem sok jóra számíthatnak a gyártók. “A fagyasztóláda nagy konkurense a konzerviparnak” – mondja Galambos József, a Magyar Konzervgyártók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte ez a masina a főbűnös abban, hogy itthon is érvényesül az európai trend, miszerint évi 0,5-1,0 százalékkal apad a lakosonkénti fogyasztás, amely jelenleg az unióban alig éri el a 20 kilót, itthon pedig a 16-17 kilogrammot egy esztendőben. A modern háziasszony inkább a mélyhűtőbe teszi a friss zöldséget, gyümölcsöt, készételt, s nem bíbelődik konzervekkel. Szezonálisabbá is válik a konzervek fogyasztása. A húsos ételkonzerveket főleg a nyári szabadág alatt, a tartósított zöldséget és gyümölcsöt inkább télen vásárolják. A pangás azonban nem vonatkozik a kiváló minőségű, korszerű termékekre, amelyek eladása itthon és külföldön is nő. Vonzó távlatokat teremthet a magyar gyártóknak az is, ha beszállítóként csatlakozni tudnak valamelyik nemzetközi lánchoz.
Messzebbre mutat azonban az a borús előrejelzés, miszerint az évről évre fogyatkozó termőterület miatt a jelenlegi 12 nagyüzemből 3 gyárat végleg be kellene zárni, mert már nem csak belföldön, hanem az exportpiacokon is csak egymás rovására tudnak növekedni.
Szirmai S. Péter
NYUGATI KALANDOK. Mi rejlik a számok mögött? Egyrészt az akvizíciók hatása. Mára a Globus az ország meghatározó konzervipari társasága lett, piaci részesedése 30 százalék körül lehet, maga a cégvezető 32 százalékosra teszi ezt az adatot. Súlyát az idei második félévtől tovább növeli a Nagykőrösi Konzervgyárral nemrégiben kötött 5 évre szóló együttműködési szerződés is, melynek keretében összehangolják hús- és készételgyártó kapacitásaik továbbfejlesztését. A megállapodás értelmében a nagykőrösi termékek is a Globus disztribúciós és logisztikai hálózatán keresztül kerülnek a kereskedelembe. “A sikeres növekedési stratégia záloga éppen a fenti a rendszereknek a kiépítése volt” – magyarázza Temesfői István. Ezek nélkül ugyanis a Globus-csoport termékeit nem lehetett volna átirányítani a nyugat-európai piacokra.
A Globus árbevételének több mint 40 százaléka exportból származik, így a magyar alapanyagot feldolgozó céget érzékenyen érinti a forint 10 százalékos erősödése, ezt azonban a devizahitelek árfolyamnyeresége egy fedezeti pozícióhoz hasonlóan képes kompenzálni. “Semmi nem kompenzálja azonban a mezőgazdasági támogatási rendszer változása miatt kieső támogatást” – panaszkodik Temesfői István. A Globus eddigi akvizícióit elsősorban rendkívüli bevételekből finanszírozták: értékesítették a mustár és ketchup termékek marketingjogait. Az ennek fejében az Unilevertől kapott pénzből vásárolták meg a debreceni és a békéscsabai gyárat.
A logisztikai és disztribúciós rendszer kiépítése mellett megszervezték a gyárak beszállítói hálózatát is. Mindhárom konzervgyár 30-40 nagytermelővel dolgozik – ezek 50 hektárnál nagyobb területen gazdálkodnak -, plusz integrátorokon keresztül további 300-400 kistermelővel is szerződésben állnak. Ezek jelentős része a cég sikertermékének számító kukoricára és zöldborsóra specializálódott. A biotermékek iránti erős nyugat-európai keresletet látva azt is fontolgatják, hogy földet bérelnek, mert a biogazdálkodás feltételei csak ily módon garantálhatók. A DEG által végrehajtott alaptőke-emelésből befolyt pénz egy részét éppen a termelés fejlesztésére akarják fordítani. Mezőgazdasági gépek vásárlását tervezik, amiket bérbe adnának a termelőknek.
FRISS TŐKE? Az európai léptékeket szem előtt tartva a Globus további akvizíciókra készül. A hazaiak közül elsősorban az egyetlen még állami – a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő – konzervgyár, a nagyatádi lehet érdekes, bár ennek privatizációja egyre csúszik. A Globus nagy lehetőséget lát a tágabb régióban is. Meglévő vidéki gyárai közelében, a magyar határoktól nem messze, Romániában és Szerbiában több gyár is érdekelheti a céget. Ezeket a vásárlásokat a következő másfél évre tervezett 30 millió eurós tőkeemelésből kívánják finanszírozni. Ezt a részvénykibocsátást Temesfői István – a DEG-gel egyetértésben – 4 ezer forint feletti árfolyamon szeretné végrehajtani, így a Globus jegyzett tőkéje a jelenlegi 2 milliárd 217 millió forintról 4 milliárdra nőne, miközben a társaság saját tőkéje 12 milliárdról 20 milliárdra bővülne. Kérdés, a jelenlegi tőkepiaci helyzetben sikerül-e meggyőzni a potenciális befektetőket. Temesfői szerint az elmúlt négy év sikeres növekedése kellő bizonyíték lehet erre. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a menedzsment által elképzelt kibocsátási árfolyam majdnem duplája a jelenleginek. Márpedig a mostanában jellemző, unalomba fulladó tőzsdei hangulatban ekkora árfolyam-emelkedés akkor is nehezen képzelhető el.
A tőkeemeléssel – amennyiben megvalósul – Temesfői István és érdekeltségeinek részesedése a jelenlegi 40-ről 20 százalék körüli mértékre csökken. A DEG bevonása előtt az elnök még a részvények abszolút többségével rendelkezett. A Globus főtulajdonosa a klasszikus tőzsdei növekedést választotta, s bízik benne, hogy a cég értékének, osztalékfizető képességének növekedése bőségesen kárpótolja őt a csökkenő részesedésért. Ráadásul, ha a részvényesek elégedettek, akkor a menedzsment kisebb részesedéssel is megőrizheti pozícióját a társaságban. De vajon sikeres lehet-e ez a stratégia? Az utóbbi három évben mindenesetre szinte csak ellenpéldákat láthattunk erre Magyarországon.
