Sokkal tovább nem jutott a tervezgetésnél a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők és a többi készenléti szervezet évek óta várt egységes, digitális rádiókommunikációs rendszereinek fejlesztése. Bár az elmúlt években számos nagy rendszerszállító jelezte a tervezett beruházások megvalósítása iránti érdeklődését, e hálózatok kiépítésére még várni kell. A bizonytalanságot fokozza, hogy a döntéshozók nem foglaltak állást egyértelműen abban sem, melyiket választják az ismert két rendszer – a Tetra illetve a Tetrapol – közül. Így a Tetrapol-fejlesztésekkel foglalkozó Siemens, valamint a Tetra-hálózatok építésében otthonosan mozgó Nokia és versenytársa, a szintén Tetrában utazó Motorola egyaránt lobbizik saját rendszere érdekében.
A szakértők biztosak benne, hogy az illetékesek, ha tehetnék, a Tetra-hálózatok valamelyikét választanák. Jelenleg azonban nem az a kérdés, hogy a készenléti szervek zárt rádiókommunikációs hálózata milyen rendszerű lesz. Ennél lényegesebb, hogy belátható időn belül kaphat-e a lehetséges szállítók bármelyike megbízást ilyen rendszerek építésére.
Mi az a Tetra?A kilencvenes évek elején egymás után jelentek meg a készenléti szervezetek számára kifejlesztett zárt hálózatok kialakítására alkalmas digitális trönkölt rádiótelefon rendszerek a nagy távközlési berendezésgyártók kínálatában. Az első ilyen hálózatok között például az amerikai SMART, illetve a francia Tetrapol rendszerek említhetők. A technikailag eltérő műszaki megoldások azonban egymással nem tudtak kommunikálni. Nem elégítették ki azt az igényt, hogy a különböző gyártói körökből származó készenléti rendszerek közvetlenül összekapcsolhatók legyenek. Így a különböző rendszereket használó készenléti szervezetek csak a polgári vezetékes, vagy rádiótelefonok segítségével tudtak kapcsolatba lépni egymással.
A Magyarországon még ma is általánosnak számító probléma megoldása érdekében az Európai Unió 1994-ben egységes szabványban foglalta össze a trönkölt digitális rádiókommunikációs hálózatokkal szemben elvárt követelményeket. A Tetra szabvány kialakítása lehetővé tette, hogy a különféle távközlési berendezésgyártók egymással kompatibilis eszközöket fejlesszenek ki. Az új szabvány teljesen nyílt, ahhoz bármely gyártó csatlakozhat. A Tetra rendszerek előnye a korábbi megoldásokhoz képest a számos gyártó jelenléte által gerjesztett árverseny, a gazdaságosabb frekvencia-felhasználás, a képátvitelt is lehetővé tévő nagyobb adatátviteli sebesség.
POLITIKAI HASZON NÉLKÜL. A kormányzati rádiókommunikációs rendszerek fejlesztésének szükségességét évek óta senki nem kérdőjelezi meg. Az olyan szükséghelyzetekben, mint amilyenek a közelmúlt árvizei, vagy a közlekedést megbénító havazások voltak, a készenléti szervek a polgári mobiltelefon-hálózatok igénybe vételére kényszerültek. Ezek a rendszerek ugyanis – a ma használatos különböző URH-berendezésekkel ellentétben – közvetlenül képesek kapcsolatot teremteni a rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság, vagy a polgári védelem egységei között.
A hírek szerint a külön célú, digitális rádiókommunikációs rendszerek kiépítésének gazdasági előnyeire a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal szakértői is megpróbálták felhívni a döntéshozók figyelmét. Számításaik szerint a hagyományos készenléti hálózatok és a bennük használt berendezések üzemeltetése, pótlása néhány éven belül csaknem annyiba kerül majd, mint a Tetra-rendszer becslések szerint összességében 60-80 milliárd forintos kiépítése. Ennek ellenére a kormányzat rádiókommunkációs fejlesztéseinek ügye nem jutott előbbre.
A lehetséges rendszerszállítók és a fejlesztéseket támogató kormányzati szervek egyaránt széllel szemben próbálkoznak. A választások előtt alig több mint egy esztendővel ugyanis kevés a reális esély arra, hogy a kormány több tízmilliárd forintot fordít egy közvetlenül meg nem térülő, leghamarabb 2002-2003-ban működésbe állítható, politikai hasznot nem hozó beruházásra. Politikusi szemüvegen át nézve, a készenléti szervek munkáját segítő beruházás megindításánál lényegesen nagyobb előnyökkel kecsegtet, ha a fejlesztésre fordítható pénzt az érintett szervezeteknél a bérszínvonal javítására fordítják. Ugyanakkor az sem lehet mellékes szempont, hogy az akár 80 milliárd forintos közbeszerzéssel kapcsolatban előre borítékolhatók a politikai támadások.
Nem tudni, valóban ezek a megfontolások vezették-e a döntéshozókat, de tény, hogy a készenléti szervek kommunikációs beruházásai a 2001-2002-es költségvetés tervezetébe nem kerültek be. Bennfentesek szerint azonban az illetékesek egyetlen kiskaput mégis nyitva hagytak a Tetra-beruházások számára. A hírek szerint a készenléti szervek kommunikációs fejlesztéseire a kormány kizárólag a harmadik generációs mobiltelefon-szolgáltatások jogáért – az úgynevezett UMTS-licencekért – beszedett állami bevételekből lenne hajlandó áldozni. Ebből is csak akkor, ha a szolgáltatók által fizetett díjak lényegesen meghaladnák a hivatalosan várt 100 milliárd forintos összeget.
Az elemzők csak találgatják, az alapösszegnél mennyivel is kellene többnek lennie az UMTS-tender bevételének a készenléti kommunikációs beruházások megindításához. Azt ezzel szemben pontosan tudják, hogy az illetékesek a harmadik generációs mobil licencekért irreálisan magas, akár 400 milliárd forintos állami bevételt is el tudnak képzelni. Mivel a szakértők valószínűtlennek tartják, hogy ezt az összeget a reménybeli UMTS-szolgáltatók hajlandók lesznek összeadni, biztosra veszik, hogy a Tetra-rendszerekre a kormány nem tud majd áldozni. Kétségeiket erősíti továbbá, hogy ma még azt sem lehet tudni, mikor írja ki a kormány a beharangozott UMTS-tendert.
KI LENNE A KIVITELEZŐ? Kényes kérdés az is, ki kapna lehetőséget a kormányzati rádiókommunikációs rendszer kiépítésére, üzemeltetésére. Sokáig úgy látszott, az ezzel kapcsolatos feladatok letéteményese az Antenna Hungária (AH) Rt. lesz. A privatizációs törvény értelmében 50 százalék plusz egy szavazat erejéig tartós állami tulajdonban lévő cég háza táján azonban az utóbbi időben nagy a mozgolódás. A kormány már a társaság teljes magánosításának lehetőségét is meglebegtette. Ezzel párhuzamosan a hírek szerint nemzetbiztonsági megfontolások alapján ma már nem tartja alkalmasnak a csak részben állami céget a készenléti rádiórendszer felügyeletére. Az AH legfeljebb a már kiépült rendszerek üzemeltetésében való részvételre számíthat. A hálózat gazdája az elképzelések szerint egy még meg sem alapított, száz százalékban állami társaság lehet.
Bárhogyan is lesz, a digitális kormányzati rádiókommunikációs rendszerek kialakításának késése elsősorban a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők számára jár hátrányokkal. Üzleti szempontból az új feladatra már évek óta váró AH Rt. sincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen szép lassan lemarad egy biztos bevételek lehetőségével kecsegtető üzletről.
