Igazolva az ismert minősítést – a királyok bora, a borok királya -, a tokaji bor egyedisége és az ottani szakemberek nemzetközi tekintélye méltán vonzotta a tokaji hegyvidékre a külföldi befektetőket. A spanyol Vega Sicilia 1993-ban alapította magyarországi leányvállalatát, a Tokaji Oremus Kft.-t. Egymillió dollárt fektettek az Oremus létrehozásába, amelyben a kezdeti időszakban 71 százalékot mondhattak magukénak, míg a fennmaradó 29 százalékkal felszerelések, épületek, pincék apportján keresztül a borkombinát, majd – részvénytársasággá alakulása után – a Tokaji Kereskedőház rendelkezett. A spanyol részesedés a kft.-n belül a tőkeemelések következtében folyamatosan nőtt, s a Vega Sicilia ma 99 százalékos tulajdonos.
“Cégünk döntésében a legnagyobb szerepet a minőség garanciája jelentette, az a négyévszázados hagyomány, amely a tokaji bor termeléséhez kapcsolódik. A tokaji dűlőkre vonatkozó első szabályozás 1737-ben született, mintegy száz évvel megelőzve a híres francia borokat érintő rendelkezéseket” – meséli a magyarországi befektetést elindító, s a projektet a múlt évig vezető Emilio Álvarez.
A borkombinát privatizációja során a spanyolok mellett német, francia, angol és japán tőke is érkezett – összesen mintegy 40 millió dollár értékben – a térségbe. Ma a tokaji bortermelésben a külföldiek részaránya 12-13 százalékos. Ez, túl a munkahelyteremtésen, új európai és tengerentúli piacokat hozott a tokaji bornak. A szőlő- és mustfelvásárlások esetében az átvétel feltétele a szigorú minőségi előírások betartása, amihez hozzá kellett szoknia a mintegy 12 ezer tokaji kistermelőnek.
Az Oremus Kft. egyik legnagyobb befektetése a tavaly átadott szőlőfeldolgozó és -erjesztő borgazdasági épület, amely mintegy 2500 négyzetméteres alapterületen ad helyet a borkészítés összes fázisának. “Kétlem, hogy Spanyolországban ilyen gyorsan meg tudtunk volna építeni egy hasonló méretű üzemet” – mondja Álvarez.
A tolcsvai pincékben érlelődő borok felét külföldön értékesítik. Az exportra kerülő palackok elsősorban Németországban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Svájcban, Finnországban és Japánban találnak vevőre. “A japán piac látványosan bővül” – mondja Rafael Alonso, a cég exportigazgatója, aki nemcsak a magyar termékek külföldi értékesítését, hanem a Vega Sicila nemzetközi kereskedelmének egészét vezeti. A tokaji borok spanyolországi bevezetése eredetileg nem volt cél. Amikor azonban a harmadik évtől mégis rászánták magukat erre, nagy meglepetésükre rögtön 25 ezer palackot forgalmaztak. “Jelenleg a spanyol piacon 30-40 ezer üveg tokajit adunk el. Ezt a mennyiséget csak nagy erőfeszítések és intenzív marketingmunka árán tudnánk emelni, az édes borok iránti alacsony kereslet miatt” – állítja Álvarez.
POTENCIÁLIS PIACOK. A magyar borok két legfőbb potenciális piaca Lengyelország és Oroszország. Az utóbbi – annak ellenére, hogy jelenleg nagyon ingadozó keresletet mutat – a jövőben igen fontos felvevőhellyé válhat. Meghatározó szerepe a múlt rendszerben is hangsúlyos volt a bortermelésben, azonban nem feltétlenül pozitív előjellel, hiszen nem éppen a minőség megköveteléséről volt híres. A spanyol üzletember úgy látja, Magyarországon nem termelnek olyan minőségű bort, amit a földrajzi adottságok lehetővé tesznek. Márpedig ma a nemzetközi borpiacon csak kiváló borokkal lehet érvényesülni.
A magyar borászok felkészültségét Álvarez ennek ellenére igen magas színvonalúnak tartja. Megjegyzi ugyanakkor, hogy pénzszűke miatt a termelők nehezen jutnak megfelelő technológiához. Pedig a bortermelés nagy befektetést igénylő, lassan megtérülő tevékenység, mert a nedűket éveken keresztül kell érlelni.
Az Oremus Kft. megalakulásakor a külföldiek termőföldvásárlását tiltó törvény még nem volt hatályban, így a spanyol cég kezelésébe a megalakuláskor 40 hektár föld kerülhetett. Az 1994 júliusában elfogadott földtörvény nehéz helyzet elé állította az akkor már itt működő mezőgazdasági cégeket. “Az érintettek számára ez a szabályozás katasztrofális távlatokat jelent. Úgy gondolom, az Európai Unió nehezen fogadja majd el a magyar kormány azon szándékát, hogy kitolja a külföldiek földvásárlásának időpontját, hiszen ez ellentétes a közösség alapelveivel” – figyelmeztet Álvarez. Az Oremus – amint azt törvényesen megteheti – szeretne újabb 30 hektár területet vásárolni, amivel ültetvényeinek nagysága összesen 70 hektárra, termelése pedig 500-600 ezer literre emelkedne.
A tokaji kft.-nél az 1999-2003-as időszakban mintegy 9 millió euró befektetésével számolnak Magyarországon, a pénzt a tolcsvai üzem mellett a szőlőültetvények feljavítására és többségében hárslevelű, furmint és sárga muskotály fajták telepítésére szánják.
VÁMMENTESEN. A spanyol befektetők várakozása szerint Magyarország uniós csatlakozása révén nő majd a bortermelés, mérséklődik a feketepiac és átláthatóbb lesz az előállítás folyamata. Jó példa az unió hatóságaival való egyre intenzívebb együttműködésre az a megállapodás, amely 2000. január elsejétől lehetővé teszi a közösségi ellenőrök itteni tevékenységét. Egy másik pozitív és a nagyobb importot előrevetítő, szintén ez év elejétől hatályba lépett rendelkezés szerint az Európai Unióból érkező borok értékesítését egy bizonyos kontingens erejéig nem sújtják vámok (Figyelő, 2000/6. szám), ami szintén a minőségi termékek versenyét segíti elő.
