Ezt a kijelentést – amely Köves Pétertől, a Köves Clifford Chance iPünder Ügyvédi Iroda irodavezető partnerétől származik – természetesen összefüggéseiben kell érteni. A londoni City esetében azt jelenti, hogy 4 millióan foglalkoznak az ott dolgozó üzletemberek kiszolgálásával. Ha tehát egy város ilyen központi szerepre tör, akkor mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a befektetőket maximálisan kiszolgálja. Budapest akkor lehet regionális üzleti és pénzügyi központ, ha a ezt a szerepet virtuálisan is betölti, vagyis a pénz is errefelé, illetve innen áramlik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Budapesti Értéktőzsdének olyan erős piaccá kellene válnia, amelyen keresztül a régió vállalatai pótlólagos tőkéhez juthatnának. Továbbá azt, hogy az amerikai és nyugat-európai befektetési alapok itt költsék el regionális befektetésekre szánt pénzüket. Ahhoz azonban, hogy a szabad pénzek utat találhassanak maguknak, változtatni kellene a deviza- és adószabályokon.
NEM CSAK NYUGATRÓL. “Nem tudok arról, vizsgálta-e valaki, hogy a hazai jogrendszerben milyen változtatásokat kellene eszközölni az ilyen típusú szabad pénzmozgás elősegítése érdekében” – mondja az ügyvéd. Természetesen a pénzt nem csak idecsalogatni kell, hanem el kell hitetni a külföldi befektetővel, hogy itt rendelkeznek azzal a tudással, amelynek segítségével a régióban a lehető legjobban el lehet osztani a tőkét. Persze nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy regionális centrumba nem csak nyugatról, de keletről is érkezhet pénz, amelyet valamilyen módon kezelni kell.
Tény, hogy Magyarország kedvező megítélésekor sokat nyom a latban a jogbiztonság. A jogszabályok terén elég jól állunk, azok többé-kevésbé megfelelnek az uniós normáknak, és ezek alapján a gazdaság egy része igen jól működik. A jogszabályok végrehajtásával kapcsolatosan, az igazságszolgáltatásban viszont igen sok a kérdőjel. A gazdasági ügyeknél nem alakult ki a Nyugat-Európára jellemző ítélkezési rutin. Hiányzik az a jogi-tudományos közélet, amely a különféle problémák megoldását, a jogegységi határozatok meghozatalát elősegítené. Köves Péter szerint esetleges, hogy egy bonyolultabb üzleti szerződés adott pontjának – amelyről az ügyvéd kialakít egy határozott véleményt – milyen lesz a bírói megítélése. Bírók és ügyvédek gyakran eltérő paradigmarendszerekben gondolkodnak, a jogi megközelítéseknek nincs egységes rendszere. –
