Soha nem látott mélységbe, 0,9763-ra süllyedt a közös európai valuta dollárárfolyama a múlt hét végére, ami már több mint 16 százalékos gyengülést jelent a tavaly év eleji bevezetéskor megszabott értékhez képest. Az euró csütörtökön érte el a pszichológiai szempontból fontos paritást, de mentségé- re legyen mondva, hogy a pénteki mélyrepülésben inkább amerikai tényezők játszottak szerepet.
A befektetők hatalmas összegeket irányítottak át dollárba azt követően, hogy Washingtonban bejelentették: az amerikai hazai össztermék éves összehasonlításban 5,8 százalékkal bővült 1999 utolsó negyedében, a foglalkozatási költségek indexe pedig 1,1 százalékkal nőtt. Az adatok alapján biztosra vehető, hogy február elején kamatemelésre kerül sor az Egyesült Államokban, ami értelemszerűen fokozza a dollár iránti keresletet. A Merril Lynch elemzői szerint már ezen a héten 25 bázispontos alapkamat-szigorítás mellett voksol a Fed nyíltpiaci bizottsága.
Általános a vélemény, hogy az euró drámai gyengülése nem indokolt, mivel egyre több adat utal arra, hogy a valutauniós térség gazdasága, ha lassan is, de fellendülésnek indul. Pénteken például a francia munkanélküliség csökkenését közölték, de ez nem volt elég az árfolyammozgás feltartóztatásához. Jelenleg nincs olyan eszköz amely hatásosan megfékezhetné az euró értékvesztését, így nem zárható ki az sem, hogy a fizetőeszköz a 95 centes szintig süllyed – vélekednek egyre többen. Bár piaci körökben egyre erősebb a várakozás, miszerint az Európai Központi Bank is a kamatfegyverhez nyúl, ám a mozgástér igen szűk, hiszen egy szigorítás rosszat tehetne a kibontakozó konjunktúrának. Pénzügyi vezetőktől pedig egyelőre nem lehetett olyan határozott, az euróra nézve kedvező nyilatkozatot hallani, amely szerint szerkezeti reformokkal kell erősíteni az európai gazdaság teljesítőképességét. –
