Nagyobb lesz az összes eddiginél – legalábbis papíron – az évtized kilencedik gazdaságösztönző csomagja, amelyről most döntött a japán kormány. Az Obucsi Keizo miniszterelnök megfogalmazása szerint a “gazdasági újjászületést” szolgáló intézkedések együttes értéke 18,1 ezer milliárd jen (171 milliárd dollár), a számot azonban erős fenntartással kell kezelni, mivel az összegből “csak” 6,5 ezer milliárd jent tesznek ki a tényleges költségvetési kiadások. Ezek nagy részét közmunkákra, infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre fordítják, de az egyéb források előteremtéséig 900 milliárd jent szánnak az idős tagot ápoló családok támogatására is.
A csomag fennmaradó részét több évre szóló projektek, továbbá hitelek és garanciavállalások alkotják, így többek közt csaknem 7,5 ezer milliárd jent különítenek el a kis- és középvállalatok különböző támogatási formáira, és ösztönözni akarják a munkanélküliek álláshoz juttatását is. Elemzők szerint azonban kérdéses, hogy a pénzekből mennyi kerül majd valóban a gazdaságba, hiszen az előző nyolc – együttesen 107 ezer milliárd jen értékű – élénkítő csomag is csak részben realizálódott. Egyáltalán nem biztos például, hogy lesz elegendő igény a hitelekre és garanciákra, vagy hogy a helyi önkormányzatok maximálisan kihasználják a számukra biztosított támogatási keretet.
A közvetlen kiadásnak szánt 6,5 ezer milliárd jent a kormány javarészt új kötvények kibocsátásával kívánja előteremteni, ami közgazdászok szerint aggályos, tekintettel a már most is hatalmas állami adósságtömegre. Az államháztartás eladósodásának mértéke 1992 óta megkétszereződött, a 600 ezer milliárd jenes összeg az OECD kimutatása szerint az éves nemzeti jövedelem 118 százaléka, ami a 29 tagú tömörülésen belül a legmagasabb arány. Elemzők attól tartanak, hogy az állam idővel adóemelésekre kényszerül az egyensúly javítása érdekében. –
