Gazdaság

JAPÁN BANKFÚZIÓ – Élcsoportmérkőzés

Alig két hónappal azután, hogy az Industrial Bank of Japan (IBJ), a Fuji Bank és a Dai-Ichi Kangyo Bank (DKB) bejelentették a világ legnagyobb, 1300 milliárd dolláros mérlegfőösszegű bankját eredményező – 2002 első felében lezárandó – egyesülésüket, újabb két japán bank döntött fúzióról. Ezúttal a szigetországi pénzügyi szektor harmadik és ötödik legnagyobb szereplője, a Sumitomo és a Sakura határozott az összeolvadásról, amelynek eredményeként az új pénzintézet a maga 99 ezer milliárd jenes (925 milliárd dolláros) mérlegfőösszegével a második helyre lép elő a világranglistán, 10 milliárd dollárral megelőzve a Deutsche Bankot.

A már korábban bejelentett karcsúsítási tervek gyorsításával együttesen 6300 alkalmazottjuktól válnak meg a hátralévő két és fél év alatt, ebből 4200 jut a jelenleg 17 ezer főt foglalkoztató Sakurára és 2100 a 15 ezres létszámú Sumitomóra. Ezenkívül együttesen 151 belföldi és 32 külföldi fiókjukat is bezárják. A fúziót követően további 3 ezer fővel csökken majd az alkalmazotti létszám. A költségek lefaragásán túl a felek a források egyesítése révén javítani kívánják szolgáltatásaik minőségét, s erősíteni a technológiai fejlesztéseket, mindenekelőtt az internet-banking terén.

Kettejük közül pénzügyileg az 51,5 ezer milliárd jenes mérlegfőösszegű Sumitomo az erősebb, főként azért, mert 1995-ben a japán bankok közül elsőként írt le több százmilliárd jenre rúgó rossz kinnlevőséget, jóllehet behajthatatlan követelései így is elérik még a 2 ezer milliárd jent. A Sakura a becslések szerint 1800 milliárd jen rossz kinnlevőséget tart számon, s egészen márciusig a legkritikusabb helyzetű bankok egyike volt, ám akkor az állami konszolidációs alapból 800 milliárd jenhez jutott. A Sumitomo ennél kevesebbet, 510 milliárd jent kapott. A márciusban véget ért pénzügyi évet mindkét bank több százmilliárd jenes veszteséggel zárta, a folyó évre azonban már – az állami segítségnek is köszönhetően – egyaránt szerény, százmilliárd jen alatti nyereséget várnak.

Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a fúzió a japán vállalati kultúra hagyományának gyengülését is jelzi, amennyiben a két bank eddig két, egymástól tisztes távolságot tartó vállalati csoport – a Sumitomo és a Mitsui – élén állt (a Sakura 1990-ben alakult meg a Mitsui és a Taiyo Kobe bankok összeolvadásából). Ezek az úgynevezett keirecuk ipari cégek és pénzintézetek – rendszerint kisebb kereszttulajdonlásokkal megerősített – tömörülései, amelyekben a bankok legfontosabb ügyfelei saját csoportjukból kerülnek ki.

Elemzők többsége további egyesülési hírekre számít a következő hónapokban. Nagy választék már nincs, hiszen az eddig elhatározott fúziókban érintett hét pénzintézeten kívül csak a Bank of Tokyo-Mitsubishi, a Sanwa Bank és a Daiwa Bank maradt facér. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik