A Magyarország és az Európai Unió (EU) közti csatlakozási tárgyalásokon a pénzügyi kontrollról szóló átvilágítással párhuzamosan (erről lásd írásunkat a 22. oldalon) a múlt héten az úgynevezett érdemi eszmecserék is folytatódtak – főtárgyalói szinten. Ezúttal öt olyan téma került a tárgyalások asztalára, amelyek közül négyben van magyar derogációs igény.
A halászatról szóló fejezetet a felek lezártnak nyilvánították, míg a másik négy témában tovább folynak a megbeszélések. A vállalati jog című fejezetben közeledett az EU és a magyar fél álláspontja. Magyarország eredetileg 5 éves haladékot kért a gyógyszerek szabadalmi védettségére vonatkozó uniós jogszabály alól; a kompromisszum itt könnyebbé válhat, mivel az uniós pozícióban az úgynevezett kiegészítő oltalom hossza csupán 6 hónapot tesz ki. Vita van viszont a védjegyek használatáról; itt az az “elvi megközelítés” nyert teret, amely az EU-beli rendszert kiterjeszti Magyarországra. Jóllehet a versenyjognál nincs derogációs igény, Brüsszelben úgy vélik: az állami támogatásokkal kapcsolatban szükség van magyar átmeneti felmentésre.
Mindezen túlmenően – értesüléseink szerint – egyértelműnek minősíthető nemet mondott az EU a vámunió és a külgazdasági kapcsolatok című fejezetben szereplő magyar piacvédelemi igényre, amely az acélipari termékek 5 éves importkorlátozását tűzte ki célul.
“Magyarország a korábban tervezett 10 évvel szemben 5 évre szeretne mentességet kapni a nyugdíjpénztárak és biztosítóintézetek tőkekivitelének felszabadítása alól az EU-csatlakozás után” – nyilatkozta Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Az anonim betétek átvilágításáról rendelkező jogszabályt a kormány döntése szerint 2000 végéig kell kidolgozni, s Magyarország csatlakozásának időpontjában lépne életbe. Akkortól nem lehetne új anonim betéteket nyitni. A régieket illetően a kormány megvárja az Európa Tanács döntését Ausztria ügyéről, de mentesség kéréséről nincs szó. (A közösségi szabályok szerint a tagországokban új anonim betéteket nem lehet nyitni, a régiek esetében pedig a tranzakciót végrehajtónak igazolnia kell személyazonosságát.) Az Országos Betétbiztosítási Alap adatai szerint az 1997. végi 3771 milliárd forintos betétállományból legfeljebb 467 milliárd forintnyi volt anonim. –
