Meghiúsulhat a DT és a TI fúziója, amennyiben a bonni és a római kormány nem tud megállapodni az előbbi társaság állami tulajdonú részvényeinek jövőjéről. A német államnak 72 százalékos részesedése van a bonni székhelyű társaságban. A fúzió bejelentésekor még úgy látszott, hogy ezen a téren nincs gond, mivel előzőleg Hans Eichel pénzügyminiszter levélben biztosította olasz kollégáját: az új vállalatban – a DT-nek a tervek szerint jutó 56 százalékos tulajdoni hányad révén – kialakuló 40 százalékos közvetett német állami részesedés ellenére Bonn nem fog beavatkozni az irányításba, elfogadja az egyenlőség elvét, és idővel részben vagy egészben megválik DT-csomagjától, amelynek piaci értéke jelenleg mintegy 160 milliárd márka.
A múlt hét végén az olasz kormány részéről Vincenzo Visco pénzügyminiszter és Salvatore Cardinale távközlési miniszter újabb egyértelmű biztosítékokat követelt arra, hogy az egyesülő felek egyenrangúak lesznek, valamint hogy folytatódni fog a DT privatizációja. Ám mint Werner Müller német ipari miniszter nyilatkozott, ekkora értéknek rövid időn belüli, hirtelen piacra dobása senkinek sem válna hasznára. Elemzők ugyanakkor rámutatnak: az olasz kormányban igen erős az az álláspont, hogy bármennyire kedvező is lenne a TI számára a világ egyik legnagyobb távközlési cégének részévé válni, a vállalatnak mégis inkább olasz tulajdonban kellene maradnia; ez pedig újfent a szintén vételi ajánlatot tevő Olivetti malmára hajthatja a vizet (Figyelő, 1999/16. szám). Annyi mindenesetre már eldőlt, hogy Carlo Azeglio Ciampi olasz kincstárügyi miniszter ezen a héten tárgyalni fog Eichellel a fúzióról.
A vállalatóriás ügyében az Európai Bizottság sem mondta ki a végső szót. A leköszönő grémium versenyügyekért felelős tagja, Karel van Miert – igaz, nem hivatalosan – egy bécsi lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egyesülés előfeltételeként a két cégnek legalább egy bizonyos részt fel kell adnia ausztriai érdekeltségeiből. A TI a Telekom Austria állami távközlési vállalatból 25 százalékot plusz egy részvényt birtokol, s övé a Mobilkom – a Telekom Austria mobiltelefon-szolgáltatójának – 43 százaléka is. A DT ugyanakkor alig két hónapja növelte részesedését 81 százalékra a Max.mobilban, a Mobilkom legnagyobb ausztriai riválisában. Egyes szakértők nem tarják elképzelhetetlennek, hogy a DT mintegy 30 százalékos Matáv-részesedésével kapcsolatban is kifogást emel Brüsszel, de a vétó más szövetségeket is érinthet. Az eddigi bejelentések szerint a DT fenn akarja tartani a France Télécommal és az amerikai Sprinttel létrehozott Global One nevű szövetséget; elemzőknek azonban kételyeik vannak a tekintetben, hogy a versenyhatósági engedélyezésnek nem fog-e áldozatául esni a Global One.
A DT és a TI igazgatótanácsa ezalatt – függetlenül a bizonytalanságoktól – jóváhagyta az egyesülés technikai feltételeit. Ezek szerint a létrejövő új – névvel egyelőre még nem rendelkező – vállalatban a DT tulajdonosai egy új részvényt kapnak egy meglévő papírjukért, míg a TI törzsrészvényeit 1:3, a speciális (névre szóló) elsőbbségi részvényeket pedig 1:5,61 arányban cserélik be. A megegyezés idején érvényes árfolyamok alapján az ügylet értéke 81,4 milliárd dollár lenne, s ezzel a világ eddigi legnagyobb vállalati egyesülésének számítana. A 175 milliárd dollárhoz közelítő piaci érték és a működtetett vonalak száma alapján az új cég szintén világelső lesz a távközlésben, bár várható forgalma elmarad a japán állami távközlési társaság, az NTT-é mögött.
A két vállalat együttesen 100 millió “vezetékes” felhasználót szolgál ki, 33 millió mobil-előfizetővel rendelkezik, és az európai lakosságnak egynegyedével áll kapcsolatban valamilyen formában. Az új vállalatban a német fél többségi tulajdoni hányada ellenére az olasszal megegyező szavazati aránnyal rendelkezne. A tervek szerint a negyedik negyedévben végrehajtandó egyesülés nyomán már jövőre 600 millió eurós megtakarítás keletkezik.
Kérdés persze, hogy mindez elegendő vonzerő-e a részvényesek számára. A két vállalat június 30-án tart közgyűlést, és elemzők szerint bizonytalan, hogy a TI-nél megszületik-e a szükséges 90 százalékos jóváhagyás. Túl azon, hogy a befektetők erősen szkeptikusak a politikai akadályok leküzdhetőségét illetően, döntő szempont lehet számukra, hogy az Olivetti továbbra is fenntartja 64,6 milliárd dolláros ajánlatát a TI-re. Az ajánlat – amelyet immár az olasz tőzsdefelügyelet, a Consob is jóváhagyott – csak a törzsrészvényekre vonatkozik, összértékét tekintve ezért elmarad ugyan a DT által ajánlottól, az egy papírra vetített értéket tekintve azonban minimális a különbség: a fúzió bejelentésekor a DT ajánlata 12 euróra taksált egy TI-törzsrészvényt, ám azóta a német cég részvényeinek tőzsdei megítélése romlott, s így ennek megfelelően az érték is csökkent, 11,7 euróra – ez pedig már csak hajszálnyival jobb az Olivetti 11,5 eurós ajánlatánál. Ráadásul az Olivetti nemcsak részvénnyel fizetne, mint a DT, hanem részben készpénzzel is, ami szintén vonzó lehet.
