A környezetvédelem három teirületén, a hulladékgazdálkodásban, a levegő tisztasága és a vízminőség tekintetében a legnagyobb az eltérés az EU és Magyarország joganyaga, illetve gyakorlata között – ez derült ki a társult tagokkal folytatott többoldalú tárgyaláson. A csatlakozási eszmecseréken a környezetvédelem átvilágítása – a kétoldalú megbeszélésekkel – még ezen a héten folytatódik. Várhatóan ezeken a területeken Magyarország átmenetileg különleges elbánást igényel majd, mivel a közösségi előírások betartása igen komoly beruházást igényel.
Honi akadémiai becslések szerint az ország környezetvédelmi integrációja mintegy 6 milliárd eurót (közel másfél billió forintot) emészt fel. Mivel Brüsszel ennek az összegnek csak a töredékét állja majd – egyelőre annyi került nyilvánosságra, hogy az előcsatlakozási alapból környezetvédelmi és közlekedési invesztíciókra a tizenegy társult országra összesen egymilliárd eurót szánnak -, Magyarországnak az állami szerepvállaláson túlmenően alternatív források után kell néznie. Itt mindenekelőtt a nemzetközi pénzügyi szervezetek hosszú távú hitelei jöhetnek szóba. Egyébiránt a következő kormányközi konferenciát a magyar külügyminiszter részvételével június 22-én tartják Brüsszelben (Figyelő, 1998/52. szám). Ezt előkészítendő, még két úgynevezett főtárgyalói eszmecserére is sor kerül, áprilisban és májusban. A június végi találkozón várhatóan 11 témakört lehet majd kipipálni a 31-ből.
