Mindössze 10-15 éve annak, hogy fúziókból és bekebelezésekből a Big Six kialakult. S most elérte a fúziómánia ezeket az óriásokat is, amelyek az elmúlt években egyebek közt számos felvásárlási és összeolvadási tranzakciónak is a tanácsadói voltak.
A jövő év elejére tervezett két házasságot – nevezetesen a Price Waterhouse és a Coopers and Lybrand, valamint a KPMG és az Ernst and Young egybekelését – még jóvá kell hagyniuk a cégek tulajdonostársainak. Ezzel valószínűleg nem lesz gond: mint hírlik, a cégtársak zöme híve az összeolvadásnak. A frigyhez azonban szükség van az illetékes versenyhatóságok áldására is, s részükről az igen korántsem tekinthető egyértelműnek. (Egyes elemzők azonban ezzel kapcsolatban megjegyzik: a cégek nyilván nem jelentették volna be egyesülési szándékukat, ha előzetesen nem “tapogatták” volna ki a hatóságok várható álláspontját.)
A Big Six cégei az évtized elejétől számottevően diverzifikálták tevékenységüket, így ma már mindegyikük több lábon áll. Kezdetben a vivőágazat egyértelműen a könyvvizsgálat volt, ezzel párhuzamosan azonban hatalmas bevételt hozó üzletággá nőtte ki magát a vezetési tanácsadás, az információ-technológia, valamint a jogi- és adótanácsadás is. Az összeolvadni készülők – csakúgy mint az Arthur Andersen és a Deloitte and Touche – a világ száznál több országában vannak jelen egy vagy több irodával; munkatársaik száma megközelíti, illetve meghaladja a 100 ezret; bevételeik növekedése pedig évente általában 10 százalék fölött van.
Az egész világot behálózó szervezetek komplex módon szolgálják ki a nemzetközi és a nemzeti vállalatokat, amelyek számára a megbízhatóságot, a hitelességet és a garantált minőséget jelentik. A tervezett összeolvadást a négyek azzal magyarázzák, hogy így – a szinergia-hatás révén – jobban és teljesebben tudják majd kiszolgálni ügyfeleiket.
Noha a világon több tízezer könyvvizsgálattal és tanácsadással foglalkozó cég működik, az évi 50 milliárd dollárosra becsült piac nagyobbik részét a Big Six tudhatja a magáénak. A díjbevételi toplistát 1996-ban az Andersen Worldwide vezette (a cég az Arthur Andersenből és az Andersen Consultingból áll), míg az élbolyt a Price Waterhouse zárta (lásd grafikonunkat).
Különösen dinamikus a vezetési tanácsadási és informatikai üzletág, amelyben természetesen a nagyok mindegyike ott van a világ élmezőnyében. Itt a sort az Andersen Consulting vezeti, amely e téren tavaly 5,3 milliárd dollár bevételt ért el (25,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban). Az Ernst and Young tanácsadási üzletága tavaly 2,01 milliárd dollárra (32 százalékos bővülés), a KPMG-é pedig 1,84 milliárdra (18,9 százalékos emelkedés) tett szert. A Coopersnél ugyanebből 1,42, míg a Price-nál 1,2 milliárd dollárhoz jutottak (16,5, illetve 24,5 százalékos növekedést produkálva).
A tervezett megafúziók a várakozások szerint számottevően átrajzolják majd az ágazat vezető cégeit. Jól jellemzi a koncentrációt, hogy a Financial Times tőzsdeindexének 100 cégéből csak 12, az 50 legnagyobb amerikai székhelyű multi közül pedig 14 olyan akad, amelynél nem a fúziót tervező négy óriásvállalat valamelyike a könyvvizsgáló. A tervek szerint a szükséges jóváhagyások után az összeolvadás másfél-két esztendőt vesz majd igénybe. Vagyis ennyi ideig tart az eltérő vállalati kultúrák, módszertanok, szervezetek “összefésülése”, miközben az ügyfelek kiszolgálása “zavartalanul üzemel”.
A fúzió után a világ legnagyobb könyvvizsgáló és tanácsadási cége a KPMG és az Ernst and Young párosa lesz – a két cég idei egyesített árbevétele várhatóan meghaladja majd a 18,3 milliárd dollárt. A KPMG-nek jelenleg 135, társának pedig 130 országban vannak ügyfelei; az egyesített cég több mint 160 ezer munkatársa 151 országban tevékenykedik majd.
A Price és a Coopers fúziója nyomán egy olyan vállalatbirodalom jön létre, amely évi több mint 13 milliárd dollár bevétellel, 8500 partnerral és 135 ezer alkalmazottal rendelkezik. A két vállalat kiválóan kiegészíti egymást, hiszen a Price egyik erőssége a média, a szórakoztatóipari és az információtechnológiai tanácsadás, míg a Coopers világszerte vezető pozíciókkal rendelkezik a távközlési és az emberi erőforrás tanácsadás területén. A Price vezérigazgatója, James J. Schiro (aki az összeolvadás után is vezérigazgató marad) úgy véli: a fúzió olyan támogatást jelent majd az ügyfelek számára, amelynek segítségével sikeresek lehetnek az egész világpiacon, beleértve Kínát, Indiát és Latin-Amerikát is.
A négy cégnél az előkészületek nagy ütemben folynak. A főbb kérdéseket előbb nemzetközi szinten rendezik, s ezután kerül majd sor az egyes nemzeti vállalatok összeolvadására. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a sok szempontból eltérő partneri rendszerek harmonizálására, a kockázatkezelésre, valamint az alkalmazott munkamódszerek és adatbázisok összehangolására. Az egyelőre nem ismeretes, hogy az összeolvadók milyen nevet választanak majd.
Minden érintett vállalat arról adott számot az elmúlt hetekben, hogy ügyfeleik többsége támogatja a fúziót. Az ügy kapcsán azonban bizonyos összeférhetetlenségi kérdések is megoldásra várnak. Példának okáért: a KPMG a Pepsico, az Ernst and Young pedig a Coca-Cola könyvvizsgálója, márpedig a versenytársak nem szívesen dolgoztatnak ugyanazzal. Igaz, ma már léteznek olyan technikák és garanciák, amelyek biztosíthatják az információk titkosságát.
A jövő egyik nagy kérdése, hogy mi lesz a jelenlegi Big Six két “maradék” tagjával. A Financial Times kommentárja szerint nem lehetetlen, hogy ez a két óriáscég is összeolvad még az ezredforduló előtt, s ezzel a jelenlegi Big Sixből Big Three lesz. Egy ilyen forgatókönyv esetén nem kizárt, hogy a nagyok saját sikerüknek esnek áldozatul. A három tagú élboly esetében ugyanis már igen nagy az összeférhetetlenség veszélye az ügyfelek számára, akik esetleg így kénytelenek lesznek üzleti titkaik védelmében a szuperligán kívüli könyvvizsgálót választani. A londoni lap szerint az sem lehetetlen, hogy az ágazatban – a középmezőnyhöz tartozó cégek összeolvadásával – új óriásvállalatok jönnek létre, megoldást kínálva az esetleges érdekütközési problémákra.
