Nem érkezett üres kézzel Washingtonba a kínai elnök: Csiang Cö-min tarsolyában 4,2 milliárd dollár értékű biankó szerződés lapult. A tárgyalások jó hangulatát mindenekelőtt az az ajánlat alapozta meg, amely 50 Boeing megvásárlására vonatkozott. (Ezen üzlet nyélbe ütése becslések szerint 3 milliárd dollárnyi bevételt hoz a repülőgépgyártónak, amelynek az utóbbi időben az Airbus komoly konkurenciát támasztott a kínai piacon.) Csiang Cö-min 70 ezer tonna amerikai búza importjáról is megállapodott amerikai partnereivel, de terítékre kerültek közös olajlelőhelyek kiaknázásáról szóló tervek, valamint motorgyártási elképzelések is. Az elnök emellett sanghaji működési engedélyt is “kézbesített” a harmadik legnagyobb amerikai biztosítótársaságnak, az Aetna nevű cégnek.
Az atomenergetikai tárgyalások eredményeként – miután Csiang Cö-min biztosítékát adta, hogy a technológia nem kerül harmadik ország kezére – Clinton zöld utat adott az amerikai gyártmányú reaktorok kínai eladásának. A nagy erőműgyártó konszernek – a Westinghouse, a General Electric, az ABB és mások – számíthatnak rá, hogy a 40-50 kínai atomerőmű felépítésére kiírandó szerződések közül jó néhányat elnyernek majd. Peking 1000 megawattos, egyenként 1-1,25 milliárd dollárba kerülő létesítmények importját szorgalmazza, hangsúlyozván: az ügyletek megvalósulása révén 4 milliárd dollárral csökkenhet az Egyesült Államok Kínával szemben fennálló, 10 milliárd dolláros kereskedelmi deficitje. A dolog szépséghibája, hogy Washington szerint a hiány 40 milliárdra rúg…
