A hároméves program az infrastrukturális beruházások reálértéken történő növelésének ad prioritást, és kilátásba helyezi az agrárágazatok költségvetési támogatásának jelentős növelését. (Ezzel kapcsolatban azonban nem említi a GATT/WTO-megállapodás felülvizsgálatát, csak a támogatási rendszer harmonizációját az EU szabályaival.) Az üzleti szférában a versenyképesség ösztönzésére, elősegítésére összpontosít. Kilátásba helyezi a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs terheinek mérséklését; a vállalkozói ismeretek bővítését; a hitelhez jutás esélyeinek javítását többek között kedvezményes garancia-konstrukciók révén; a kockázatitőke-társaságokban való állami részvételt; a beszállítói célprogram kidolgozását; s annak elősegítését, hogy ez a kör fokozottabban vehesse ki részét a közbeszerzésekből. Kilátásba helyezi továbbá, hogy a közterhek némileg mérséklődnek. Azt ígéri, hogy a vállalkozások hozzáadott értékén belül a munkavállalói jövedelmek aránya az 1997-es 63 százalékról 2000-re 56 százalékra csökken; a működési eredmény ezzel szemben az idei 37 százalékról 44 százalékra, míg a felhalmozási célú saját forrásoké 24-ről 29 százalékra nő. A program célul tűzi ki, hogy a nyereséges vállalkozások jövedelmezősége növekedjen. Leszögezi, hogy a beruházásokkal kapcsolatos hatósági engedélyezés rendje egyszerűsödik. Az adópolitikában a kiszámíthatóságra és a stabilitásra helyezi a hangsúlyt: erősíteni akarják a tőkefelhalmozás ösztönzését; a kockázatitőke-befektetéseket pedig mind a személyi, mind pedig a társasági adórendszerben támogatni kívánja a kormány. Az amortizáció 1997-es szabályozása alapján azt valószínűsíti, hogy tovább nőnek a beruházások forrásai.
