A jegybank mérlegfőösszege 1996. december 31-én 5119,3 milliárd forintot tett ki, ami 301,1 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A különbséget az MNB illetékesei a devizatartozások csökkentésével, a privatizációs bevételek adósságtörlesztésre történt felhasználásával magyarázzák.
A kihelyezéseken belül a deviza- és aranytartalékok 68,6 milliárd forinttal (12 milliárdról 9,7 milliárd dollárra) csökkentek. Emögött az áll, hogy az 1995. végi és 1996. eleji kiugróan magas – a nagy összegű privatizációs bevételek lökésszerű beérkezésének köszönhető – tartalékokat tudatosan leépítették.
Az államháztartással szembeni követelések 241,6 milliárd forinttal csökkentek. Ezen belül a kamatozók részesedése az év eleji 35,7 százalékról az esztendő végére 44,2 százalékra emelkedett. A nem kamatozó államadósság 460 milliárd forinttal mérséklődött; ez csaknem kizárólag a jegybanktörvényben foglalt mértékben végrehajtott, piaci kamatozású értékpapírrá történt átalakítás következménye.
A közép- és hosszú lejáratú költségvetési deficitfinanszírozó hitelek állománya az éves lejárati ütemezésnek megfelelően, valamint a privatizációs bevételekből teljesített és egyéb évközi előtörlesztések következtében 103,8 milliárd forinttal csökkent.
A jegybanki forrásokon belül a devizatartozások bruttó összege 449,2 milliárd forinttal volt alacsonyabb az év végén, mint 1996 elején. A nettó devizaadósság december végére 4,5 milliárd dollárral mérséklődött. A külföldi tartozásállomány 241,2 milliárd forintos csökkenését az esedékes adósságszolgálat mellett jelentős nagyságrendű előtörlesztés is segítette. Emellett tavaly az MNB a lejáró adósságállománynál lényegesen kisebb összegben vont be külföldi forrást, a korábbiaknál sokkal kedvezőbb kamatfeltételekkel.
A hitelintézetek devizabetéteinek 161,2 milliárd forintos fogyása döntően a forint-konvertibilitás bizalomerősítő hatásának, illetve a forint javára fennálló kamatkülönbözetnek köszönhető. Ezzel szorosan összefügg a hitelintézetek forintbetét-állományának 232,3 milliárd forintos növekedése.
Az MNB számviteli adatokban tükröződő eredményét elsősorban a kamategyenleg határozza meg. Tavaly a kamatráfordítások 96,3 milliárd forintos bővülését a kamatbevételek 30,6 milliárd forintos növekedése kísérte. A ráfordítások emelkedésének lényeges eleme, hogy a Kincstári Egységes Számla egyenlege után 1996. január 1-jétől a tisztánlátás érdekében – a korábbi gyakorlattól eltérően – az MNB jegybanki alapkamatot fizet. Ez éves szinten 59 milliárd forint költségvetési többletbefizetést jelentett.
A kamatráfordításokat 39 milliárd forinttal megnövelte (a forint-likviditásbőség jegybanki sterilizációját szolgáló) magas passzív repoállomány után a hitelintézeteknek kifizetett többletkamat. Az 1995. évinél 21,6 milliárd forinttal alacsonyabb devizakamat-ráfordítás alapvetően a devizaadósság mérséklődését tükrözi.
Az államháztartás finanszírozása fokozatosan a piaci kamatozású értékpapírok irányába tolódik el, s ez 1996-ban 48,8 milliárd forinttal javította az MNB eredményét. Ugyanakkor a költségvetési közép- és hosszú lejáratú hitelállomány csökkenése, a hitelintézetek mérséklődő jegybanki finanszírozása és az ehhez kapcsolódó kamatlábak fokozatos csökkentése összesen a kamatbevételek 42,7 milliárd forintos visszaesését okozta.
Az MNB portfóliójának minősítése alapján az 1995. évi 13,4 milliárd forinttal szemben 1996-ban 6 milliárd forint céltartalékképzés csökkentette az eredményt.
A jegybank 1996. évi összes bevétele 524,5 milliárd forint, összes ráfordítása 522,0 milliárd forint, s ezek különbözeteként az adózás előtti nyereség 2,5 milliárd (egészen pontosan 2464,7 millió forint) volt. Az adózott nyereség 723 millió forinttal kevesebb az 1995. évinél.
A közgyűlés az MNB igazgatóságának tagjává Török László ügyvezető igazgatót, könyvvizsgálójává pedig – pályázat alapján – a Price Waterhouse Budapest Kft.-t választotta.
