Gazdaság

MUNKAVÉDELEM – Cinkosok közt

A munkavédelem olyan terület, ami ritkán vonzza az érdeklődő tekinteteket. Sőt, a statisztikák tanúsága szerint az érdekeltek, akiknek dolguk lenne munkavállalóiknak megfelelő körülményeket biztosítani, inkább eltekintenek a biztonságtól.

Az összes munkahelyi balesetek száma 1995-ben kevesebb volt, mint egy évvel korábban, s ez igaz 1994-re is, de ez a tendencia mégsem ad okot semmiféle optimizmusra. Az ok ugyanis az, hogy csökken a termelés intenzitása és a foglalkoztatottság – válaszolta lapunk kérésére Dr. Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke. Következtetéseit alátámasztja az a tény, hogy a súlyos balesetek száma viszont évről évre emelkedik. Az OMFF elnöke szerint a veszélyek és ártalmak ma lappangó stádiumban vannak, de ha a gazdasági növekedés ténylegesen beindul, akkor drámai változásokra lehet számítani. Ráadásul hazánkra az úgynevezett XIX. századi balesetek jellemzők, tehát olyanok, amelyek egy fejlett munkakultúrájú országban csak elvétve fordulnak elő.

A munkavédelem számára a jelenlegi gazdasági közeg rendkívül kedvezőtlen, hiszen nem éppen inspirál a biztonsági előírások betartására. A beruházási tőke hiánya egyfelől, a munkanélküliség veszélye másfelől olyan cinkosságot hív életre a munkavállaló és a munkáltató között, hogy a felek a napi túlélés érdekében elhanyagolják a munkabiztonságot. Hozzá jön még ehhez a feketegazdaság növekvő aránya, amin alig fog változtatni a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénytervezet. Ezt valószínűleg ősszel tárgyalja az Országgyűlés. A jelenlegi koncepció szerint a szabálytalan foglalkoztatás visszaszorítása érdekében az OMMF ellenőreinek létszámát a jelenlegi 230 főről legalább négyszáz főre emelnék, s emellett a szabálytalan munkáltatók megbüntetésére bevezetnék a munkaügyi bírságot (a kiszabható legnagyobb bírság akár 3 milliárd forint is lehet).

A foglalkoztatási napló bevezetése elengedhetetlenül szükségesnek látszik az ellenőrzések hatékonysága érdekében, hiszen a szabályszerű nyilvántartások hiányából következtetni lehet a szabálytalan foglalkoztatásra. A hatósági szigor azonban csak rövid távon jelentheti a probléma enyhülését.

A munkavédelmi törvénytervezet egyébként a szociális partnerek szerint az utóbbi évek egyik legjobban sikerült törvénytervezete.

A munkavédelem hatékonyságát csökkenti az is, hogy a nagyvállalatok kis egységekre estek szét, s így megszűntek az addig meglévő munkavédelmi szervezetek. A kisebb gazdálkodó szervezetekről általában elmondható, hogy a biztonsági berendezéseket a költségek csökkentése vagy a teljesítmény fokozása érdekében megspórolják. Ugyanez jellemző a külföldi tulajdonú kis létszámú cégekre is, azzal tetézve, hogy ők még ki is kérik maguknak az ellenőrzést. A munkabiztonság szempontjából viszont az ország nagyon jól járt a multinacionális cégek helyi képviseleteivel. Ezek a nemzetközi hálózatok ugyanazt a megbízható munkakultúrát viszik mindenhova.

A munkavédelem ellenőrzése mellett nem elhanyagolhatóak a munkavédelmi kutatások. Ezt a feladatot hazánkban hosszú évekig az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet látta el. Az intézet tavaly decemberig állami kézben volt, azóta Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány néven “piacosodott”. A piaci kihívások nehéz helyzetbe hozzák az intézményt, tényleges kutatásra sajnos alig van keret – nyilatkozta Dr. Solt János, az intézet igazgatója. A közalapítvány bevételeinek nagy részét azonban különféle megrendelések teszik ki. Ezek többsége sokkal inkább jelent szolgáltatást vagy fejlesztést, mint kutatást. Egyébként ezen a területen is a legjobb partnerek a multinacionális cégek, akiknek van igényük és pénzük a munkakörülményeik biztonságosabbá tételére, illetve fejlesztésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik